Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövet szerint szombati beszédében Putyin inkább egy megijedt, mintsem egy határozott politikus képét keltette, s árulkodónak tartja, hogy az elnök – bár ezt szóvivője cáfolta – a veszély láttán távozott Moszkvából, és a bajban magára hagyta a kormányt.
„Putyin a nemzetközi színpadon is magára maradt. A médiumok azt ismételgették, hogy az orosz államfő Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett örmény és kazah kollégáival beszélt. Más körülmények között Moszkva szinte nem is veszi államszámba ezeket a volt szovjet tagköztársaságokat. Ilyen esetben a francia államfővel vagy a brit miniszterelnökkel kellett volna egyeztetnie” – mondja a diplomata.
Szerinte az új helyzetnek Kína lesz az egyik nyertese, amely még inkább alárendelt partnerként fogja kezelni nagy, ám jóval gyengébb gazdasággal rendelkező szomszédját.
