Száraz lábbal érkeztünk a strand felől egy tikkasztó vasárnap lecsengéseként, és úgy alakult, hogy összevontuk az elmaradt ebédet a már sürgető korai vacsorával. Bíztunk a szerencsénkben, hogy lesz szabad asztal a Füge teraszán. Négylevelű lóherét ugyan még sosem találtunk, de a szerencse mellénk szegődött. A látványkonyha közelében, aminek tekintélyes részét a déltől estig megállás nélkül üzemelő fatüzelésű pizzakemence teszi ki, amely ontja magából a gusztusos nápolyi típusú lepényeket. Nomen est omen, például a Napolit szardellával és kapribogyóval megpakolva, vagy a tonhalast olívával, a fokhagymás marinárát, és még vagy ötfélét San Marzano paradicsomos alapozással. Nehéz volt ellenállni a kísértésnek, hogy ne pizzázásban teljesüljön ki a nap.
Szabad asztal a Füge teraszán
Facebook / Füge
Hogy mi is valójában a Füge, minek is szólíthatjuk? Nem sértődne meg, ha azt mondanánk étterem, de mára hivatalos titulusa: gasztrokikötő. Ázsiai-magyar fúziós konyhával, amihez remekül illeszkedik az olaszos stich. Pályafutását három évvel ezelőtt kezdte, amikor a nem is olyan régen a félsziget csöndes csücskében, távol a turistazajtól még csak kiváltságosoknak megközelíthető (mostanra hotelként üzemelő) jachtklub étterme, konyhája éppen átépítés alatt volt.
