A „demokrácia modelljének” nevezte néhány hónappal ezelőtt a Niameybe látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszter Nigert, amely 2011 óta a leghosszabb demokratikus korszakát élte az 1960-as függetlenség óta. Ám a Nyugatot sokkoló minapi puccs ledöntött egy újabb dominót a Szahara déli részén húzódó Száhel-övezetben. Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig hat országot érintő összefüggő sávban az utóbbi három évben ez volt a nyolcadik puccs.
A 25 milliós, félsivatagos Niger a Nyugat fontos bástyájának számított az észak-afrikai dzsihádista erőszak elleni katonai küzdelemben. A szélsőséges erőszakkal szembeni harc keretében az USA 1100, Franciaország pedig 1500 katonát állomásoztat Nigerben, az előző félmilliárd dollárt költött a nigeri hadsereg kiképzésére.
Niger kiesése azért is ijesztő, mert az al-Káidához, az Iszlám Államhoz és a Boko Haramhoz köthető militáns csoportosulások riasztó ütemben nyernek teret a sivatag mélyéből minden irányban a tengerparti országok felé.
