Másik János: Nem baj, ha Cseh Tamáshoz kapcsolják a nevemet, de korrigáltatom, ha a dalaimat neki tulajdonítják
Mindig a saját zeném szólal meg, akkor is, ha az feldolgozás – mondja Másik János, aki tekintélyes és sokrétű zeneszerzői és előadóművészi életművet tudhat magáénak. Számos filmzenét jegyez, írt dalokat Kern Andrásnak és Darvas Ivánnak is. Verseit Juhász Ferenc is méltatta. HVG-portré.
HVG: „Elhajították a szívüket, maszkokat cserélnek, míg végül szétrohad minden, ami ép” – énekli Alfred Jarry gátlástalan, kisszerű és aljas diktátorát idéző Übü frász című dalában. Ennyire kétségbeejtőnek érzékeli a közállapotokat?
Másik János: 2004-ben először a refrénje volt meg a dalnak – „viszed az életem, viszed a pénzem, és én este a tévében csak nézem” –, akkor már lassan tíz éve menthetetlennek tartottam a hazai helyzetet.
Nem volt még olyan kormány, amit maradéktalanul magaménak éreztem volna, és hát minél hosszabb ideig hatalmon van valaki, annál több kárt okoz.
HVG: „Az ötvenes évek szűk levegője” után tizenkevés évesen felkerekedett a szülőföldjéről, hogy a nagyvárosban tanuljon. Őriz magában némi Győr-közeliséget? Más fellépni ott, ahonnan indult?