A duhaj tiroli szociáldemokrata, aki vadászpuskát hagy a hátsó ülésen és egy olasz szélsőjobbos a barátnője

Mindhárman Georgok, mindhárman Dornauerek, mindhárman szociáldemokraták. A tiroli 1350 lélekszámú Sellrain falu politikuscsaládjáról van szó, nagyapáról, apáról, fiúról, egy dinasztia tagjairól. Akik mindhárman azt a célt tűzték maguk elé, hogy a néppárti polgármesteri helyet megszerezzék, és ők irányítsák az írott emlékekben a 12. századtól említett, meredek hegyoldalra épült települést. A ma 40 esztendős, legifjabb Dornauer nagypapája szervezett anno egy kisebb szocdem (SPÖ) frakciót, ennek élén próbált 1980-tól hatalomváltást kiharcolni.

Hat évenként ment neki a polgármesterségnek, sikertelenül. 1998-tól a középső Dornauer vette át a küzdelmet, de a hetvenes évektől polgármesterkedő Norbert Jordant ő sem tudta kimozdítani a székéből. A polgármester-helyetteségig vitte, aztán 2013-ban bekerült a tiroli tartományi parlamentbe. Ekkor a helyettesi tisztről falujában lemondott, már csak azért is, hogy fiát segítse a poszthoz. Eredményesen. De a legifjabb Dornauernek 2016-ig várnia kellett, hogy Jordan magától visszavonuljon, így lehetett belőle faluelső. A harmadik Dornauer – igazi kádergyerek – saját közlése szerint már az óvodában érdeklődött a politika iránt, miután pedig leérettségizett, politikatudományt tanult. Disszertációjának az volt a címe, hogy „Mi az oka, mi a háttere a néppárt tiroli hegemóniájának?”