„Legyen esze, vegyen többet!” – az egyik legolcsóbb (német tulajdonú) romániai élelmiszerlánc eladója suttogva tukmálja az átlagnál jóval kevesebbe kerülő, 7 lejes (550 forintos) étolajat a vevőkre. Utoljára a kilencvenes évek elején lehetett ilyen vásárlási pánikot és lakossági élelmiszer-felhalmozást tapasztalni Romániában, mint az utóbbi egy évben. Az emberek folyamatosan lesik az árengedményeket, a különböző akciókat. Ha egy termék ára valamilyen okból csökken, sorok alakulnak ki, a vásárlók tartalékolnak belőle. Mikor mit lehet kedvezményesen megvenni: hol lisztből, hol cukorból, hol étolajból tankolnak fel az olcsó áruk után egyre profibban kutatók.
A marosvásárhelyi üzletben, ahol az eladó figyelmeztet a tartalékolásra, a következő árkategóriájú étolajmárka 50 eurócentnek megfelelő összeggel drágább, a többi üzletben akár 1 euró is lehet a különbség. Az Európai Unióban Románia termeli a legtöbb napraforgót, a belőle készült étolaj gyártási költségeinek növekedése miatt azonban már jóval az ukrajnai háború kitörése előtt beindult a drágulás. Jelenleg a napraforgóolaj a két évvel ezelőtti duplájába kerül Romániában.