Nádasdy Ádám: A lenézés, a lekicsinylés kártékonyabb annál, mint hogy a négert négernek vagy a buzit buzinak nevezzük
Számos Shakespeare-mű, valamint a többi közt a Csongor és Tünde vagy a Bánk Bán után most Az ember tragédiájához "nyúlt hozzá" Nádasdy Ádám, akivel nem csak erről, hanem a kötelező olvasmányokról, az irodalmi kánonról, művek ideologikus újraírásáról és könyvek fóliázásáról beszélgettünk. Szóba került az is, hogy miért nem igazán jó mű sem Madách Imre, sem Katona József, sem Vörösmarty Mihály legismertebb drámája.
hvg.hu: Miért fontos, hogy olvassunk? Miért fontos, hogy a fiatalok olvassanak? Banálisnak és nyilvánvalónak tűnő kérdés ez, pedig időről időre talán érdemes újra megvizsgálni közelebbről.
Nádasdy Ádám: Javítja, élénkíti a képzelőerőt. Mert hát nincs mellé vizuális élmény. Jobban el lehet képzelni dolgokat – ez abból látszik, hogy ha az ember elolvas egy könyvet, és utána megnézi a filmváltozatát, akkor gyakran azt mondja, hogy ez nem is így néz ki. Másfelől, mert van idő elgondolkozni sorsokon, döntéseken. Én is így tettem volna? Jól tette, amit tett? Ha mulatságos a történet, azért, ha tragikus, azért. Példázatok ezek. Az emberiség persze nagyon régóta csinálja ezt, csak régebben szóban adták elő ezeket a történeteket újra és újra – még nálunk is ezek mentek. Ezeket a történeteket persze filmen vagy színházban is el lehet mesélni, de ha papíron van, vagy ma már képernyőn, akkor jobban el lehet gondolkozni rajtuk.
hvg.hu: Hogy látja, többet vagy kevesebbet olvasnak a fiatalok? A kép legalábbis ellentmondásos. Vannak könyvek a Harry Pottertől Leiner Laura műveiig, amiért odavannak a tinik, ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a fiatalok nem olvasnak, talán unják az ilyen tartalmakat.
N. Á. : Ez gondolom rétegfüggő. Van ilyen és van olyan. Vannak, aki ráharapnak könyvekre és olvasnak, és vannak, akik nem. Nem tudom, hogy van-e ebben változás. Persze az is igaz, hogy régen nem érte ennyi vizuális információ a fiatalokat. Az információéhségük megvan, az a kérdés, hogy honnan szedik össze ezeket. Most jövök a könyvfesztiválról, hatalmas tömeg volt, de ez persze nem a teljes kép. Hiába mondjuk, hogy százak álltak sorba, azok csak százak.
Nem akar olvasni a gyerek? Adjuk a kezébe A Pál utcai fiúkat!
Molnár Ferenc könyve olyan klasszikus, amelynek még mindig megvan a vonzereje. Nemecsek Ernő pedig olyan karakterekkel is képes versenyezni a középiskolás korosztály érdeklődéséért, mint a Pókember. Most a legfiatalabbak is ízelítőt kapnak a Grundból, mégpedig Geronimo Stilton közreműködésével.
hvg.hu: Azért is kérdezzük az ifjúságról, mert az iskolában ma is a klasszikusnak nevezhető kánonból vett művek a kötelező olvasmányok. Miközben állandó vita, hogy mik legyenek ezek. Kell-e egyáltalán ilyen kánon?