A Pál utcai fiúk hőseiért generációk rajongtak, olyannyira, hogy még a kötelező olvasmányok listáján is kitüntetett helye van Molnár Ferenc 1906-os regényének. Eredetileg folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapjában, és azóta szinte önálló univerzummá vált: számos film, előadás, de vándorkiállítás, sőt online szabadulószoba is feldolgozta a Grundért folytatott küzdelem történetét. Legújabb adaptációja szintet lépett: a Geronimo Stilton sorozatban jelent meg. Ez a feldolgozás a gyerekközönséget megcélozva az olasz Edizione Piemme gondozásában látott napvilágot még 2012-ben, idén pedig Magyarországon is kézbe lehet venni a Kolibri Kiadó jóvoltából.

Geronimo Stiltonról a legfontosabb tudnivaló az, hogy egér és újságíró, aki saját és barátai kalandjairól mesél a gyerekeknek. A rendkívül sikeres könyvsorozat az évtizedek során szintén márkává nőtte ki magát, több mint 400 kötettel, magazinnal, TV-sorozattal és színpadi produkcióval, gyakran átadva a narrátor szerepét Geronimo testvérének, Teának, hogy a lánykarakterek is több szóhoz jussanak.

A Stilton-meseregények az önálló olvasásban még kevésbé magabiztos gyerekekre gondolva tipográfiailag erősen tagoltak és gazdagon illusztráltak, egy részükben pedig az ismeretterjesztés is helyet kap, és a kötetek gyakran erkölcsi tanulságokra futnak ki. Egy részben például Geronimo unokatestvére nyer a lottón, majd mindent elveszít, végül pedig felismeri, hogy a családja, barátai szeretete sokkal fontosabb a pénznél. Felnőttként ez a tudás feltehetően majd jól hasznosítható.

A Pál utacai fiúk illusztrált kiadása

Szondy Dalma

Bár a Kolibri-kiadványokat nem látják el korajánlással, Morvay Zsuzsa irodalomtanár szerint a  Stilton-birodalom alapvetően a 8-10 éves, akár még csiszolandó olvasástechnikájú gyerekek számára a leghasználhatóbb, mivel ezek jó tapintású, gyerekkézbe való méretű, látványos könyvek, a nagy betűk és a kiemelt szavak miatt haladósak, sikerélményt okoznak. Tartalmukat tekintve is megfelelőek a kisdiákoknak.

A pedagógus arra is felhívta a figyelmet, hogy Boka, Nemecsek, Áts Feri alakja rágcsálóként ábrázolva elsőre talán meghökkentő, de nem műfajteremtő. Minden nagy klasszikusnak léteznek a kisebbek számára leegyszerűsített, akár leporelló formátumú feldolgozásai, amelyeknek az a céljuk, hogy egy-egy fontos művet ismerőssé tegyen, előkészítse a későbbi befogadást.

A Stilton-sorozat tematikusan meglehetősen változatos – nyomozós, szuperhősös, sci-fi, fantasy témát is feldolgoz –, de ehhez képest is szokatlan újítás volt, amikor az olasz kiadó olyan világirodalmi munkák adaptálásába fogott, mint a Frankenstein, a Moby Dick, a Robin Hood, az Óz, a nagy varázsló vagy a Kisasszonyok. Ahogyan az első magyarul is megjelent átirat, A Pál utcai fiúk előszavából megtudjuk, Geronimo saját ifjúkori kedvenc olvasmányait szeretné megismertetni olvasóival, olyanokat, amelyek nem csak izgalmasak, de – ahogy fogalmaz – a legmagasabb irodalmi értéket is képviselik. Kérdés, miként lehet egy mű művészeti értékét úgy közvetíteni, hogy közben magát a művet megváltoztatjuk, ám az olvasóvá nevelés eszközeinek széles a palettája. És az olvasók nevelésére szükség is van.

Szondy Dalma

Aggasztó olvasási statisztikák

Az olvasás évek óta tapasztalt visszaszorulása és ennek szerteágazó következményei aggodalommal töltik el a terület kutatóit, a pedagógusokat, a szülőket és a könyvkiadókat egyaránt. Hogy kiderüljön, hogyan is állnak a 3-18 évesek az olvasási és könyvtárhasználati szokásokkal, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2017-ben és 2019-ben országos reprezentatív felmérést készített.

Tóth Máté olvasáskutatónak „Az én könyvtáram” című projekt számára készített kutatásából például kiderül, hogy Nemecsek Ernő a középiskolás korosztály 15 kedvenc mese- vagy regényhőse közé tartozik. Ez főleg annak fényében kiemelkedő teljesítmény, hogy a listára jutott többi karakter (Pókember, Barbie, vagy a különös módon bejutott Thomas, a gőzmozdony) nem olvasmány, hanem film, rajzfilm szereplőjeként nyerte el a tetszésüket. Ez alól feltehetően csak Harry Potter képez kivételt, aki stabilan a legkedveltebb hőse ennek a korosztálynak.

A felső tagozatos általános iskolás diákok körében végzett, kedvenc szerzőkre vonatkozó, 2019-es felmérés hasonló eredménnyel zárult. Azt mutatta, hogy J. K. Rowling, a Harry Potter szerzője a legnépszerűbb, őt az Egy ropi naplója írója, Jeff Kinney követi. Mindkettő sorozat – ez a kiadványtípus erősen ösztönzi az olvasási kedvet. Így rendkívüli eredménynek mondható, hogy a harmadik helyet Molnár Ferenc foglalta el, A Pál utcai fiúknak köszönhetően.

AFP / Image Source / Simon Battensby

A vizsgálat az olvasás gyakoriságát is mérte. Kiderült, hogy az egyáltalán nem olvasók aránya minden korosztályban évek óta folyamatosan nő (2019-ben 43,8 százalék volt), a rendszeresen olvasóké pedig stabilan csökken (2019-ben havonta legalább egy könyvet elolvasott 13,2 százalék). Ám a rendszeresen olvasó gyerekek aránya még mindig magasabb, a nem olvasóké pedig alacsonyabb volt, mint a felnőttek körében mért adatok. A koronavírus-világjárvány azonban – amint megírtuk – sokat rontott a magyar gyerekek olvasási képességein, és ennek egyenes következménye az olvasási motiváció elveszítése. Ez pedig azért aggasztó, mert – ahogyan Tóth Máté a fent idézett kutatásában kifejti – a jó írás- és olvasási készség, vagyis a szövegek létrehozásának és értelmezésének képessége a tanulmányi, majd munkahelyi előmenetel kulcsa, hosszú távon pedig a sikeresség, a jó életminőség záloga.

A Covid-időszak hatása: romlott a magyar gyerekek olvasási teljesítménye

Megjelentek a negyedikes diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés legfrissebb eredményei. A magyar diákok a nemzetközi átlag felett, de sokkal rosszabbul teljesítettek, mint 2016-ban.

A Pál utcai fiúk időtlen aduásznak bizonyul a fiatal olvasók figyelmének megragadásáért és megtartásáért vívott küzdelemben. Tavaly rajongói kézikönyv is született hozzá Mészöly Ágnes tollából, amely ügyes átvezetés a szépirodalomból az ismeretterjesztő kiadványok világába. Bárhol felcsapható, hiszen egy-egy témát velősen, lazán tagolva, fotókkal, rajzokkal, térképekkel társítva mutat be. Az irodalomórán esetleg kimaradt kérdésekre ráadásul itt nagy eséllyel választ kap a fiatal olvasó. Mit jelentenek például a regényben elhangzó, de ma már nem használt, furcsa szavak, például az einstand, a cúgos cipő vagy a fiáker? Miért van olyan kevés lány a történetben? Milyen játékokat játszottak akkoriban a gyerekek?

A Stilton-adaptáció szintén találékonyan bánik a ma már idegenül csengő kifejezésekkel, miközben a történet vezérfonalának érthető elmesélésére törekszik. A maga területén mindkét könyv eredményes kísérlet a gyerekek olvasásösztönzésére.

Tóth Máté pedig hangsúlyozza: „Az olvasás életünknek olyan lényeges területe, hogy az ezzel kapcsolatos élmények nem átmenetiek, nem elhanyagolhatók és nem kompenzálhatók más készségek magasabb szintű működésével. Hatása nyomán a siker vagy kudarc generalizálódik, a kezdeti örömök vagy nehézségek kumulálódnak és szinte áthatják a megismerés, a tanulás, s ezzel a fejlődés teljes motivációs bázisát.”

Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: