Bár az ügyészséggel egyezséget kötött, a bűnösségét elismerte, így bírósági tárgyalás nélkül még márciusban másfél év fogházbüntetést kapott, de mivel az ítélet indoklása ellen fellebbezett, a jogerős ítéletig nem kell a rács mögé vonulnia Sz. Rolandnak.
Ügyvédi berkekben “taktikai fellebbezésnek” nevezik azt, ha a magát egyébként bűnösnek valló vádlott nem az ítélet, hanem az ítélet szóbeli indoklása ellen nyújt be fellebbezést. Ezzel a vádlott időt nyer, mivel a jogerős ítéletig az ítélet végrehajtása is csúszik. A befolyással üzérkedő vádlott, a Lagzi Lajcsi és Berki Zsolt ügyvédjeként ismert Sz. Roland ügyében januárban lesz újabb tárgyalás, így legkésőbb jövő év elején jogerőre emelkedhet a rá kiszabott ítélet.
A 2011 szeptemberig a Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó szervezeti egységét vezető, majd az adóhivataltól történő távozása után ügyvédként praktizáló Sz. Roland az egyik kulcsfigurája annak a büntetőügynek, amelynek vádlottjai több száz millió forintra húztak le egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót, C. A.-t. A palira vett vállalkozó története azért egyedi, mert az őt átverő férfiak közül hárman ügyvédek, akik elhitették a vállalkozóval, hogy felsőbb kapcsolataik révén jó pénzért el tudják simítani a cégei ellen folyó eljárásokat. Egyikük,
Sz. Roland az őrizetbe vétele után szinte rögtön egyezséget kötött az ügyészséggel, és beszélni kezdett. Mindenkit feldobott.
Ez egy olyan büntetőügy, amelyben a vádlottak köre az alvilágtól a tudományos szféráig terjed.