Haumann Máté: Hallgatni kell a belső hangokra, és hinni bennük
"Örülök annak, hogy apu még tudott az Oppenheimerről" - mondta a HVG-nek Haumann Máté színművész, aki a hollywoodi szuperprodukcióban Szilárd Leó szerepét játszotta. Beszélt arról, hogyan választották ki a szerepre, hogyan sikerült feldolgoznia édesapja halálát, és milyen volt, mikor a három Haumann együtt játszott. HVG-portré.
HVG: A jófiús, béketűrő természet ellensúlyozása gyanánt motorozik, és lett az idei Balkán Rally házigazdája?
Haumann Máté: Minél jobban, aktívabban, többrétegűen szeretném megélni az életet. Eleinte féltem a motorozástól, de az járt a fejemben, ha nem próbálom meg, kimaradok valami nagyon jóból. Motorozás közben más illatok csapnak meg, mások az érzetek, a levegő. Kialakult egy összetartó közösség. Azért nem mi vagyunk a Hell's Angels, nem fogok bőrmellényben pöfögni az ablakok alatt.
HVG: A Macskák musical láttán már háromévesen tudta, hogy színész akar lenni?
H. M.: Sosem lehet elég korán kezdeni ezt a pályát. Hiába gondolják sokan, hogy ebben a korban még nem dönthet valaki, rendkívül erős volt bennem az érzés, hogy milyen jó dolog lehet játszani.
Nyilván egy háromévesnek mást jelent, amikor átadja magát egy zenés kavalkádnak a színpadon, vagy a saját édesapját látja egy nagy hintán macskának maszkírozva játszadozni. Mégis onnan jött az impulzus, hogy a játék öröm, boldogság.