Amióta Peter Shaffer megírta az Amadeust – nem ő az első, már Puskin is feldolgozta ezt a kegyetlen, lélekölő és a fizikai megsemmisüléshez vezető párbajt –, a szerepek változatlanok. Puskin a zseni Mozart féltékeny gyilkosaként állítja be Antonio Salierit, Shaffer nem megy ilyen messzire. Vagy, ha úgy tetszik, még messzebb megy, amikor egy gyilkosságnál is súlyosabb bűnt mutat be, példabeszédet arról, hogy a világban könnyebb a tehetséget eltiporni, mint azzá válni.
Shaffernek, a konfrontatív karaktereket mozgató színházi dramaturgia nagymesterének az Amadeus mellett a másik igen népszerű darabját, az Equust is a világ számtalan színházában játsszák. A Pesti Színházban most Hegedűs D. Géza rendezte az 1979-ben írt Amadeust, egy olyan térben, amelyet vakító aranyszínű függönyök tagolnak. A csillogó tér azonban csapdává változik, amint a szereplők megjelennek a színpadon: sakktáblán lépdelnek, harcmezőn, ahol a gyalogok, a tisztek és a balszerencse folytán a vezér és a király is elhullik.
A legendás Milos Forman-féle Amadeus előzetese:
