Sem a balkáni megbékélés, sem a szerbek EU-tagsága nem került közelebb Vucicék győzelmével

Szerbia szomszédjai – leszámítva Orbán Viktort és kormányát – aligha örülhettek a december 17-ei szerbiai előrehozott választás eredményének, a Szerb Haladó Párt (SNS) vártnál is nagyobb arányú győzelmének. Belgrádban ugyanis az utóbbi években egyre gyakrabban beszélnek – az orosz világ mintájára – a szerb világról, ami alig burkoltan nem jelent mást, mint azt, hogy Szerbia a délszláv háborúkban elszenvedett döntő vereségek ellenére sem hajlandó lemondani az egykor, illetve most többségében szerbek lakta boszniai, horvátországi és koszovói területekről.

Bár a „szerb világ” megteremtésének óhaja annak ellenére sem vált hivatalos politikává, hogy az egymást váltó belgrádi kormányok több minisztere is arról beszélt, a cél az, hogy egy generáción belül egy államban egyesítsék a Nyugat-Balkánon élő szerbeket, a délszláv háborúk idejét idéző nagyszerb ideológia érthető módon ellenérzést vált ki az érintett szomszédokból. Már csak azért is, mert a 2012 óta hatalmon lévő Vucic nem határolódott el egyértelműen a „szerb világ” eszméjétől. „Szerbia határai sérthetetlenek, és más államok határai nem érdekelnek bennünket” – fogalmazott például meglehetősen homályosan akkor, amikor nyugati diplomaták kérték, mondjon véleményt az ügyben

Aggódó Bosznia