Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Esztergomban a japán Suzuki, Berlin mellett az amerikai Tesla, a belgiumi Gentben a kínai tulajdonban lévő svéd Volvo állítja le ideiglenesen az autógyártást, a svéd IKEA egyes termekéi hiányára figyelmeztet, a német Siemens a beszállítóival az ellátási akadályok elhárításán dolgozik. A felsorolás helyszínei és szereplői jelzik, milyen hatása van annak, hogy a jemeni polgárháborúban megerősödött húszik drónokkal és rakétákkal támadják azokat a teherhajókat, amelyek Ázsiából a Báb el-Mandeb szoroson keresztül a Vörös-tengerre, majd a Szuezi-csatornán át a Földközi-tengerre tartanak (és ellenkezőleg).
Az útvonal a világgazdaság egyik ütőere, ahol a globális tengeri teherszállítás csaknem 15 százaléka zajlik, a gabona és a cseppfolyós földgáz 8-8 százaléka, a tankhajókban utaztatott nyersolaj 12 százaléka tart a vevője felé. A vízi úton szállított konténerek 30 százaléka utazik át a Szuezi-csatornán. A húszik által fenyegetett térség különösen az Ázsia és Európa közti kereskedelem számára fontos, amelynek 40 százaléka megy rajta keresztül. A vörös-tengeri útvonalon megjelentek az Ázsiából az USA keleti partjára tartó teherhajók is, amelyek rövidebb útja a Panama-csatornán keresztül vezetne, de annak vízszintjét leapasztotta a tavalyi súlyos aszály.
