Orbán Viktor és Magyar Péter háborúja az európai pártcsaládok erőviszonyait is befolyásolhatja

Jövő csütörtöktől négy napon át választ Európa, és a megfigyelők drámai átrendeződést várnak a strasbourgi parlament frakciói között, ami hatással lehet a tagállamok közötti kapcsolatokra is. Más országok inkább befelé tekintenek, várják a választási eredmény lökéshullámait.

Orbán Viktor és Magyar Péter háborúja az európai pártcsaládok erőviszonyait is befolyásolhatja

 

Hiába érvelnek mellette régóta, ez alkalommal sem lesznek közös európai listák a 27 tagállamban egyszerre lebonyolított választásokon. Vagyis úgy rendeződnek át a brüsszeli erőviszonyok, hogy számtalan helyi meccs, nemzeti különlegesség teszi esetlegessé a küzdelmet. Hogy hazabeszéljünk: a Tisza Párt berobbanása váratlan helyzetet teremthet, mivel Magyar Péter csapatához az Európai Néppárt áll a legközelebb.

A brüsszeli tervezőasztalokon viszont éppen azt számolgatják, hogy ez a pártcsalád a választások után az Európai Konzervatívok frakciójához közeledhet, amelyben a Fidesz remél otthonra találni. Hogy a két magyar párt megtűrné egymást egy szövetségben, azt pedig jelen tudásunk szerint kizárnánk. Orbán Viktor és Magyar Péter pártjának nyílt ellenségessége így hathat ki az európai blokkok méretére is.

Európa legnépesebb államában, Németországban nem a választók, hanem a politikusok figyelik lélegzet-visszafojtva a kampány utolsó napjait. A kontinensen új időszámítást ígérő szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció évek óta egyik belső feszültségből a másikba sodródik. A néppárti kereszténydemokraták várják a visszatérést a hatalomba, miközben már jobbról is, balról is háborúellenes populista pártok gyűjtik a protestszavazatokat. Dönteni a politika iránt kiemelten érdeklődők fognak, hiszen a közvélemény-kutatások szerint csak a megkérdezettek fele tervez szavazni (öt éve 10 százalékponttal magasabb volt az aktívak aránya).

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?