Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
„Nagyon világosan mutattátok meg, hogy milyen Ferencvárost akartok. Pártpolitikai szempontoktól megkímélt, nyitott, befogadó, szolidáris várost. Mindenki elindult ellenünk, aki abban volt érdekelt, hogy a naftalinszagú, nagykoalíciós mutyikkal terhelt elmúlt 30 év politikája visszatérjen, és hogy a szélsőjobb is betegye a lábát a mi szabad városunkba” – ezekkel a szavakkal köszönte meg Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere újraválasztását a közösségi oldalán.
Ferencváros nem volt könnyű terep, az elmúlt öt évben Baranyi gyakorlatilag teljes ellenszélben vezette a képviselő-testületet, amelyben az ellenzéki politikusok már a kezdetektől fogva, különböző politikai konfliktusok miatt nem működtek együtt a polgármesterrel. Ennek a többéves harcnak volt a csúcspontja idén tavasszal az, amikor a képviselő-testület ellenzéki képviselői úgy döntöttek, hogy az MSZP és a DK színeiben külön indulnak a választásokon, polgármesterjelöltnek pedig Gegesy Ferencet, Baranyi egykori tanácsadóját, Ferencváros 1990 és 2010 közötti polgármesterét kérik fel.
Baranyi választóit a belharcok és Gegesy felbukkanása végül a jelek szerint nem zavarta meg, június kilencedikén fölényes győzelmet aratott. A szavazatok 43,75 százalékával legyőzte a fideszes Gyurákovics Andreát (28,31%), a DK és MSZP támogatásával elindult Gegesy Ferencet (22,34%) és a Mi Hazánk jelöltjét, Kvacskvay Károlyt (4,24%). Ami pedig a képviselő-testületet illeti, az összes egyéni körzetben Baranyi emberei nyertek, akik mind a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület (BKFE) színeiben indultak el. Kompenzációs listáról három fideszes és két DK–MSZP által támogatott jelölt jutott be, tehát Baranyinak kényelmes többsége lesz az elkövetkezendő öt évben.
