Trump-merénylet
2024. július 13-án a pennsylvaniai Butlerben sikertelen merényletet követtek el Donald Trump volt amerikai elnök, a republikánusok várható elnökjelöltje ellen. A politikus könnyebb fülsérüléssel átvészelte a támadást, de a lövöldözésben egy ember meghalt, ketten megsebesültek. A merénylettel kapcsolatos legfrissebb híreket cikksorozatunkban követhetik!
Az Egyesült Államokban szó szerint életre, vérre megy az elnökválasztási kampány.
Joe Biden döbbenetesen gyenge és öreg emberként szerepelt az elnökjelölti tévévitában, makacsul mégsem vonul vissza – Jill Bident sejti a bennfentes amerikai média a csökönyösség mögött. Azt is híresztelik, hogy Barack Obama volt elnök titokban beleállt a királycsinálói szerepbe, és nem csak Nancy Pelosi volt házelnök igyekezett az ő javaslatára visszalépésre késztetni Bident, de a popkulturális filmikon és Nespresso-nagykövet George Clooney is a népszerű volt elnök tudtával szállt bele a Fehér Ház lakójába.
Azt hittük, ezt már nem lehet überelni, szombaton aztán a pennsylvaniai Butlerben, egy kampányrendezvényen a húszéves Thomas Matthew Crooks több lövést adott le Donald Trumpra. Crooksot azonnal agyonlőtték a biztonságiak, az elnökjelölt a fülén sérült meg, és így került Amerika két centire a polgárháborúhoz.
„Fight!’”, azaz harcoljunk! – kiabálta Donald Trump véres fejjel, az öklét az égnek emelve, a testükkel őt védő titkosszolgálati ügynökök gyűrűjében, szűk két perccel azután, hogy eldörrent a lövés. Tökéletes reakció volt, elképesztő kontraszttal az utóbbi hónapok nyilvános szereplésein többször csak erőtlenül hebegő, sokszor összevissza beszélő Joe Biden elnökkel szemben.
„Élhess érdekes időkben” – tartja az ősi kínai átok.
Nashville jutott eszembe, amikor vasárnap reggel a hír hallatán megnéztem az első fotókat, videókat. Nashville egy város a déli Tennesseeben, a countryzene Hollywoodja, a linedance-t bemutató cowboyok és Dolly Patron méretes csöcseinek hazája. A Nashville című film 1975-ben készült. Rendezője gigász, Robert Altman. Ha van összetett film a filmtörténetben, akkor ez mindenképpen az. „Epikus erejű tanulmány ambícióról, mohóságról, tehetségről és politikáról az amerikai kultúrában a country és western swing zenei világában, mely az amerikai társadalom mikrokozmoszaként szolgál” – ahogy egy filmészeti tanulmány ír róla.
Nashville, és amit képvisel, ha vidéki is, mint a gémeskút, mégis megpillantható benne az amerikai társadalom veleje. Bármennyire is New York-i Trump, ő ezt az Amerikát képviseli.
Trump Amerikája a Mid-America, ahol a Gun&Ammo a kedvenc újság, ahol az emberek drága automata fegyverekről álmodnak, fehér proletárok, akik rejtett rasszizmussal, felsőbbrendűségi tudattal és sértettséggel fordulnak az óceánpartok lakosságához, még mindig néznek tévét (mondjuk a Fox adását), podcastokban őrjöngő sztárjaikat hallgatják vezetés közben, és hisznek a híresség és a celebség erejében. A pennsylvaniai Butlert is olyannak képzelem, mint amilyen Nashville.
Itt élt a húszéves, GenZ, regisztrált republikánus fiatalember, most választhatott volna először elnököt. Ehelyett felmászott egy magaslati pontra, mint Lee Harvey Oswald. Észrevette ugyan egy-két baseballsapkás redneck, szóltak is a rendőrnek, de amazok rá sem hederítettek.
A fiú a hírek szerint ötöt lő, a második találja el a volt elnök fülét, aki igazi valóságshow-hősként emeli fel az öklét, ösztönből jól reagálva a támadásra. Hetvenöt másodperce volt a helyzet átlátására és ennek a gesztusnak a kitalálására, és a kétszer impeachment eljárással szembesülni kényszerülő, 34 súlyos bűncselekmény miatt elítélt volt elnöknek úgy jött ez a merénylet, mint a karácsonyi ajándékként kapott kisvasút. Tökéletes időzítés, eredmény.
