Sokat rendel kínai webshopokból? Nem fog örülni az EU új vámszabályozásának

A 150 eurónál kisebb értékű szállítmányokra az EU-ban 2021 óta nem kell vámot fizetni (korábban ez az értékhatár mindössze 22 euró volt, akkoriban viszont az ilyen csomagok áfamentesek is voltak). Az e-kereskedelem felfutása nyomán ez „már rövid távon is rendkívül súlyos hatással” volt az uniós tagállamok költségvetésére, és jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatta az unión kívüli kereskedőket – deklarálta akkoriban a NAV. Az új vámszabályok előírták, hogy a vásárlónak magának kell bejelentenie az EU területén kívülről érkező csomagot a vámhatóságnál; a jogalkotó azt várta, hogy így majd kevesebb küldemény érkezik Európán kívülről, mert a fogyasztónak nem lesz kedve az eljárással bajlódni.

„Csakhogy az EU-n kívüli szereplők kikerülték ezt a rendszert: maguk intézték az adminisztratív teendőket, megoldották – tömegesen – a vámkezelést, ennek költségét pedig előre beépítették az áraikba”

– mondja Madar Norbert, a GKID piackutató és tanácsadó cég partnere. A harmadik országból érkező e-kereskedelmi forgalom mára annyira felpörgött, hogy amikor az Európai Bizottság 2023-ban kezdeményezte a szabályok módosítását, a 150 eurós értékhatár eltörlésére is javaslatot tett. Tavaly ugyanis a 2022-es csomagszám duplája, 2,3 milliárd darab 150 eurónál kisebb értékű postai küldemény érkezett az unió területére harmadik országokból, főként Kínából.

Ez az árumennyiség komolyan próbára tette a tagországok vámhatóságait. Az EB idén júniusban határozta el az értékhatár eltörlését. A tervet a londoni Financial Times gazdasági napilap szellőztette meg; a döntés akár már júliusban megszülethet. A hatálybalépéshez azonban további egyeztetés szükséges az EB, az Európai Tanács és az Európai Parlament között, így a folyamat akár évekig elhúzódhat. „Lépni kell, mert a vámmentességi szabályokat a csalók is kihasználják: a 150 eurós határ alatti csomagok 65 százalékát jóval a valós érték alatti összegre jelentik be” – mondta Eric Mamer, az EB szóvivője.