#11. És akkor David Beckham megmutatta, hogyan kell felsőfokon művelni az önmarketinget – Így neveld az énmárkádat!

Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!

  • hvg360 hvg360
#11. És akkor David Beckham megmutatta, hogyan kell felsőfokon művelni az önmarketinget – Így neveld az énmárkádat!

Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Tizenegyedik rész.

A nevünk a márkanevünk


Az, hogy milyen eszközöket kell bevetnünk énmárkánk védelme érdekében, részben attól függ, mennyire vagyunk ismertek, illetve mennyire akarunk azok lenni. Ha szeretnénk megjelenni az interneten, akkor .com címen és helyi toldalékkal (.hu) egyaránt regisztráltassuk a domainnevünket! Ez gyakori név esetén nem feltétlenül egyszerű, de például a freeparking.com vagy a domain.hu oldalon ellenőrizhető, hogy foglalt-e már az általunk kiválasztott név. Ilyenkor persze jól jön egy szokatlan becenév – Sting például, akinek beceneve fullánkot jelent, Gordon Sumner néven látta meg a napvilágot, de fekete-sárga csíkos pulóvere örökre megpecsételte sorsát (lásd sting.com). Nevünket és logónkat akár védjegyként is bejegyeztethetjük.

Lovagoljuk meg az énmárkánkat!


A márka nem egyetlen terméket vagy szolgáltatást jelent, hanem inkább egyfajta jelkép, amely meghatározott tapasztalatot garantál. Az énmárka az ember életének értelmét fejezheti ki, és többféle formát ölthet. Ha biztosítani tudjuk, hogy lényege, esszenciája ne sérüljön, akkor újabb termékekre és szolgáltatásokra is kiterjeszthetjük. Andy Milligan Brand it like Beckham (Építsünk márkát Beckham módra!) című könyvében így írt erről: „Miután a közönség megismer és megszeret egy márkát, a márka jogosultságot szerez arra, hogy valami újat is kínáljon számára: vagy egy más típusú terméket, vagy olyat, ami formájában, funkciójában vagy érzelmi töltetében hasonlít az eredetihez.”

Sikeres vállalati márkák évek óta folytatják ezt a gyakorlatot. A Virgin például lemezkiadóként indult, de ma már légi közlekedéssel, pénzügyi szolgáltatásokkal, mobiltelefonokkal és számtalan egyéb termékkel, szolgáltatással foglalkozik. Az Easy márka eleinte az easyJetet jelentette, de ma már az easyCruise-tól kezdve rengeteg variációja létezik.

Egy márka nyugodtan terjeszkedhet, ha betartja a vásárlóknak tett ígéretét, ha kitart fő célja és értékrendje mellett. A vásárlók például mindig innovációt, jó ár-érték arányt és valami élvezetes dolgot várnak a Virgin-csoport új termékeitől vagy vállalkozásaitól. Ha a márkaígéret teljesül, nő a márka értéke, de ha nem, akkor bizony csorbát szenved.

Az énmárka esetében sincs ez másképp. Amikor szeretnénk valami új dologba kezdeni, tegyük fel magunknak a kérdést: összeegyeztethető-e az életcélunkkal és az értékrendünkkel? A jól bevált archetípust fogja-e megjeleníteni? Leonardo da Vinci, akár portrét festett, akár repülő szerkezeteket tervezett, következetesen kitartott az alkotó archetípusa mellett. Korunk egyik alkotója a Logica informatikai cég társalapítója, Philip Hughes, aki a vállalat elnökeként vált ismert festőművésszé. A cégből kilépve később teljesen a festészetnek szentelte életét.

Énmárkánkat úgy képzelhetjük el, mint egy magas, átriumos épületet. Az utcáról belépő látogató azonnal átérzi az épület rendeltetését. Mintha lakberendezési áruház lenne, sok-sok emelettel, pultokkal, eladókkal. Áruházunk bármilyen termékkörrel bővítheti kínálatát, ami életcélunkkal és értékrendünkkel összeegyeztethető. Mindenesetre csak olyan terület irányába érdemes bővíteni énmárkánkat, amelyen már hitelesnek számítunk, vagy rövid idő alatt azzá válhatunk.