A reformkori Pesten a bűz és a porviharok szinte lehetetlenné tették a nyár elviselését. Elmenekülni a városból csak az „úriembereknek” tudtak, sőt, illett nekik, ha nem akarták, hogy társadalmi státuszukat bárki megkérdőjelezze.
Bár a reformkori Pesten forró nyarakon már fagylalttal is hűthette magát a polgár, de elég volt egy kicsit szelesebb idő, és ropogott a kedves vendégek foga alatt a por, panaszkodtak az 1842-ben a mai Vörösmarty téren megnyílt első magyar fagylalda vendégei – festi le a kort Fónagy Zoltán történész. Pestet ugyanis terméketlen, sztyeppéhez hasonlatos homokos mezők vették körül, ahonnan a szél akadálytalanul hordta be a port a városba, ami különösen a nyári szárazságok idején volt embert próbáló. A Népliget létrehozásnak egyik célja is épp az volt 1855-ben, hogy az odatelepített akácossal kössék meg a futóhomokot.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
