„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Az „áremelgető” cégek (bármit is jelentsen ez – de lesz rá bizottság) Harris nemrég felvázolt javaslata szerint szövetségi szinten büntethetőek lennének. A családok védelmében! Az Egyesült Államokban régóta van elég, elméletet és gyakorlatot (történelmet) ismerő közgazdász, hogy elmagyarázza, mindez valójában árt a fogyasztónak. Hogy visszakérdezzen:
ha a kapzsi kapitalista tetszés szerint kapzsulhat, akkor honnan jönnek az időnként csökkenő árak?
Harris közelében is rengetegen ismerik a piac működését. Sőt, talán maga Harris is. Nem is azért csinálják (pontosabban: tesznek úgy, mintha csinálnák, mert a kongresszuson nem fog átmenni), hogy megoldják a problémát. Hanem azért, hogy szavazatot gyűjtsenek. És ezek szerint a szavazók egy része erre szavaz, nekik megy a családvédelmi színjáték. Így az amerikai szavazóknak szeretném szemlézni: nem az egzotikus és időnként három számjegyű inflációval bíró Venezuelát, Argentínát vagy Törökországot, az ársapkák földjeit, hanem egy baráti, szövetséges, uniós tagállam közelmúltját, ahol sajnos a helyi kongresszuson átment az ársapka.
Kinek mit intézett?
A régiónk nagyjából együtt döcög – világgazdaság és világpolitika hasonlóan hat a térségre. Ha egy kelet-európai ország mégis kilóg a kelet-európai átlagból, amögött lehet valami országspecifikus. Például a kormánya.
Sorból kilógva
HOLD Alapkezelő
Mit látunk? Az infláció világszerte hasonló dinamikával bír. Fejlődő országokban magasabb, Magyarországon 2022-23-ban pedig a régiónál is sokkal magasabb. Most hagyjuk a fegyelmezetlen költségvetést, a szavazatvásárlást, az áthárított különadókat, a gyengülő forintot, a legrosszabbkor bevásárolt gázkészletet… és beszélgessünk inkább a piac működéséről.
Amikor a láthatatlan kéz látszik
A jól működő piacnak sok alkotóeleme van. Most kettőről szeretnék beszélni: a bizalomról és az árak információs szerepéről.
Az utóbbit gyorsan illusztrálom. A magas ár legjobb orvossága a magas ár. Alkalmazkodhat hozzá a kínálat (többet gyártanak, ha lehet) és a kereslet (kevesebbet vesznek, azt biztos lehet). Kivéve, ha be van tiltva a magas ár. Mert akkor nem vesznek kevesebbet. Az eredmény? Hiány, feketepiac, ilyesmi – hisz részben láttuk.
Fojtogató bizalomhiány
Érdekes dolog ez a bizalom. Olyan, mint az oxigén, arra épül az élet, de inkább csak a hiánya tűnik fel. Azért megyek ki az utcára, mert bízom benne, hogy senki nem akarja elvenni a telefonomat. Azért fogadom el a pénzt cserekereskedelem helyett, mert bízom benne, hogy a következő boltos is így tesz. A közlekedés is csak így működik: bízom benne, hogy a másik is ismeri a szabályokat és megadja nekem az elsőbbséget – különben állhatnék meg MINDEN kereszteződésben alaposan körülnézni.
Képzeljünk el egy országot, ahol a bizalom a norma! Az, hogy nem akarok senkit átverni, és akkor nekem sem kell tartanom attól, hogy átvernek. Bejelentem a károm a biztosítónak, ő pedig már másnap automatikusan utalja az igényelt összeget. Most menjünk át a bizalomhiányba, a biztosítási csalók országába. Itt a biztosítónak magándetektív flottát kell fenntartania, hogy utánajárjon a bejelentett káreseményeknek. Meg titkosügynök részleget, a magándetektívek korrupcióját ellenőrizendő. Hol lesz drágább a biztosítás? Hol kell otthon várnom a másfél órája kicsit késő kárszemlélőt, miközben a gyerek már ott nyüszít az iskola előtt? Hol lesz stresszesebb a káresemény? Vagy a használtautó vásárlás? Vagy az élet?
Képzeljünk el egy országot, ahol a bizalom a norma! Az, hogy nem akarok senkit átverni, és akkor nekem sem kell tartanom attól, hogy átvernek. Bejelentem a károm a biztosítónak, ő pedig már másnap automatikusan utalja az igényelt összeget. Most menjünk át a bizalomhiányba, a biztosítási csalók országába. Itt a biztosítónak magándetektív flottát kell fenntartania, hogy utánajárjon a bejelentett káreseményeknek. Meg titkosügynök részleget, a magándetektívek korrupcióját ellenőrizendő. Hol lesz drágább a biztosítás? Hol kell otthon várnom a másfél órája kicsit késő kárszemlélőt, miközben a gyerek már ott nyüszít az iskola előtt? Hol lesz stresszesebb a káresemény? Vagy a használtautó vásárlás? Vagy az élet?
Megmondjam, hogy egy gonosz, kapitalista kiskereskedelmi multi, ami emelgeti az árat (kény s kedv), mekkora profit marginnal dolgozik? Az Aldi-Lidl-Tesco hármas átlaga 2015 és 2022 közöt 3 százalék körül volt. Azaz 100 milliárd forint bevételen 3 milliárd forint nyereségük volt. És ez így megy a világ minden jól működő gazdaságában.
Hogy miért mer egy Lidl ilyen alacsony profitrátával üzemelni? Egyrészt a nagy eladott mennyiség miatt, másrészt mert bízik benne, hogy nem jönnek kamalaharrisok és nem tiltják be a piaci árképzést. Nem vetnek ki árbevétel-arányosan négyszázalékos adót (na, ez a kény meg a kedv!). 2023-ban, a váratlanul megemelt kiskereskedelmi adó évében a fenti profitráta átlagosan mínusz egybe csapott át.
Vagy ha ki is vetnek különadót, az legalább azonnal áthárítható, azaz nem a Lidl, hanem a Lidl vásárlója fizeti. Mert mi történik, ha nem fizetjük meg valaminek a valós árát? Eltűnik a profit, sőt, veszteség lesz belőle, ami előbb-utóbb fenntarthatatlan. Ezért könyörögjön mindenki, aki működő gazdaságot szeretne látni, hogy legyen áthárítva az a különadó, bárki is kapja. A közműcégek például nem hárítják át a rezsicsökkentést. Az eredmény?
Nincs pénz karbantartásra, lassan szétrohad a csatorna-infrastruktúra. Nem kell ehhez benéznem a fedél alá, mert törvényszerű, lásd még oktatás, egészségügy vagy a vasút.
De bármi szét tud rohadni, ha a vállalat nem kérheti el a szolgáltatás árát. A bankrendszer vagy akár a kiskereskedelem is.
Vajon mit szól az a családi benzinkút, amelyik a benzinársapkát nyögve, hosszú ideig veszteségesen volt kénytelen árulni a benzint? Nem nagyon szól egy szót se, csak csöndben csődbe megy. Ha mégsem ment csődbe, akkor amint lehet, extrán megemeli az árait, hogy visszapótolja a veszteséget, és hogy tartalékoljon a következő kamalaharrisi időkre. Azaz a legjobb módszer arra, hogy itt régiós átlagon legyen a benzinár, az az, ha régiós átlagon lesz az ad hoc állami beavatkozás. Azaz közel nullán.
De nem csak a családi benzinkutas aggódik, hanem a kiskereskedelem is. Jelenleg Magyarországon a legdrágább az elvileg megvédett családok élete. És nem azért drágább itt a Nutella, kedves Kamala, mint Szlovákiában, mert kapzsi cégek, meg kény, meg kedv. Szlovákiában is kapzsi cégek árulják a Nutellát. Sőt, gyakran ugyanazok a cégek, mint itt.
Megmondom, mire hat még a bizonytalanság, a legmagasabb infláció és a legmagasabb árak: a fogyasztói pszichére. A tartalékolás, a visszafogottabb fogyasztás persze inkább csak akkor baj, ha kétségbeesetten várod az ÁFA bevételeket.
Együtt aggódunk
Azzal kezdtem, hogy a világgazdaság együtt mozog, országhatárokkal nem törődve. Az a helyzet, hogy Európa nagy részében óvatos a lakosság, tartalékol, sok országban látszik a visszafogott fogyasztás. Itt van például négy lengyel tőzsdei kiskereskedelmi cég idei árfolyama.
Lengyel kisker-pánik
HOLD Alapkezelő
30-40 százalék zuhanások csak idén, ugyanis a lengyel fogyasztó sem fogyaszt. Persze előbb-utóbb biztosan fog. Átmeneti problémák, hisztérikusan beárazva – népszerű vételi alkalom egy alapkezelőben. Ugyanis a megriadt fogyasztó problémája átmeneti. Kivéve, ha államok próbálják megoldani. Akkor nem mindig az.
Világbéke
Ha én szépségkirálynő jelölt lennék, nem világbékét kívánnék, hanem azt, hogy minden szavazó gazdasági cikkeket olvasson óriásplakátok helyett. Ez a vágyam talán nem is teljesen reménytelen. Itt egy 2021-es kutatás, amely szerint az amerikai szavazók 71 százaléka véli úgy, hogy akkor lesz vége az árak emelkedésének, ha a kormány befejezi a felelőtlen költekezést.
De visszatérve a szépségkirálynői jelöltségemre: kicsit gerinctelenül ugyan, de cikkolvasás helyett talán azzal is megalkudnék, ha Magyarország nem a legdestruktívabb trumpi és harrisi politikák olvasztótégelyeként funkcionálna. Ez pedig nagyrészt a szavazón múlik.
