#fogyás

Meglepő mellékhatása lehet a fogyókúrás gyógyszereknek: a rák terjedését is lassíthatják

Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.


Kipróbálták, működik embereken a tornatabletta, de nem a lustáknak szánják

Tornatablettaként is emlegetik azt a gyógyszert, amelyik utánozza a testmozgás egyik hatását. Az orvosságot azonban nem a lusták számára fejlesztették, hanem azoknak, akik anyagcsere-problémáik miatt keresnek olyan megoldást, ami segíthet az egészséges testsúly fenntartásában. A napokban lezárultak az első sikeres humán vizsgálatok.


Miért tér vissza olyan könnyen a leadott súly? – dietetikussal beszélgettünk a nők fogyási nehézségeiről

Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.




Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.



Tényleg le kell mondani a kenyérről, ha egészségesebben akarunk étkezni?

Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.


Miért nehezebb fogyni 50 felett? Nem csak a hormonok a felelősek

Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.




Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka

Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.



Miért jönnek fel könnyebben a kilók menopauza alatt? A koplalás csak ronthat a helyzeten

Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.



Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.


Dopping vagy orvosi segítség? Serena Williams wimbledoni visszatérése nem csak az élsportban vet fel kérdéseket

Megkezdődött Wimbledon, a világ egyik legrangosabb tenisztornája, és az idei füves pályás szezon egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Serena Williams visszatérése. A hétszeres wimbledoni bajnok, 23-szoros Grand Slam-győztes amerikai legenda párosban már a Queens Clubban rendezett tornán is pályára lépett, ahol egyből győzelemmel jelezte, még mindig képes a világ legjobbjai között helyet követelni magának. A visszatérés azonban nem csak sporttörténeti pillanat. Williams ugyanis egy másik, jóval vitatottabb témában is reflektorfénybe került, miután nyíltan beszélt arról, hogy a fogyásában egy GLP–1 típusú gyógyszer segítette.


Időszakos böjt és fogyás: már nyolc hét alatt átalakulhat a bélflóra

Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.



Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?

Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.