Lassan a divatos PhD-témaválasztásokig kúszik fel az általános elhülyülés.
Legalábbis cinikusan így tudom összefoglalni a számtalan tanulmányt, amely a populizmus világszerte zajló reneszánszáról szól értő módon. A politikai felületen Trump–Bolsonaro–Meloni–Orbán, a bal és jobb pártjainak szélsőspektruma, mint témát és pozíciót kínáló pont foglaltak teret a valaha értelemmel telítettebb közpolitikában.
Eközben ezoterikus hülyeségekre és összeesküvés elméletekre nem csupán a közösségi médiában elért kevésbé tanult milliók válnak fogékonnyá.
A hülyeség demokratikus mivoltát bizonyítandó a nyugati nagyvárosok leggazdagabb, legtanultabb negyedeiben is egyértelműen és jelentősen nő a halandzsák iránti fogékonyság a szociológiai kutatások szerint (az akadémiai orvoslás elutasításától kezdve a technológiafóbián át, a saját vizelet gyógyító célú kortyolásáig széles a kínálat).