Júliusban, néhány nappal azután, hogy Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztét, Orbán Viktor elindult nagy vihart kiváltó, eredményt pedig egyáltalán nem hozó békemissziójára. Először Kijevben, majd Moszkvában, később Pekingben, majd Washingtonban tárgyalt, hogy végül belássa, azonkívül, hogy a maga „békepártiságával” – ami egyenlő lenne Ukrajna kapitulációjával – felbosszantotta az Ukrajna mögött álló EU-s vezetőket, legfeljebb annyit ért el, hogy pár héttel később a partnernek tartott oroszok is belerúgtak. „Vége az önjelölt közvetítők békével kapcsolatos alkalmi csevegésének” – írta ugyanis Dmitrij Medvegyev egykori orosz államfő és miniszterelnök, miután augusztusban az ukrán hadsereg Kurszknál betört Oroszország területére.
