Több hónapig tartó tanakodás után Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy – 250-300 kilométer – hatótávolságú amerikai rakétákkal. A döntés jelentős változást hozhat a frontokon, ám önmagában nem változtatja meg gyökeresen az ezer napja tartó háború menetét. Már csak azért sem, mert a Moszkva szerint eszkalációt hozó engedélyt az új elnök, Donald Trump visszavonhatja.
Egyik-napról a másikra komoly veszélybe kerültek azok a mélyen Oroszország területén lévő raktárak, parancsnoki állások és repülőterek, ahonnan Moszkva az utóbbi közel három évben rendszeresen támadja Ukrajnát. Az ukrán hadsereg ugyanis – annak köszönhetően, hogy Joe Biden amerikai elnök a hét végén engedélyezte, hogy a 300 kilométer hatótávolságú ATCMC-rakétákkal is lője Ukrajna az ellenség területét – folyamatosan tűz alatt tarthatja a határ orosz oldalát, s ezzel arra kényszeríti az orosz hadsereget, hogy hátrébb vonja a háború folytatását lehetővé tévő logisztikai központjait.
A következő hónapokban így nem közvetlenül a határ mellől, hanem jóval messzebbről, akár 300 kilométeres távolságból kell ellátni az ukrán területen, illetve az oroszországi Kurszk térségében harcoló orosz és észak-koreai katonákat. Ez komoly időveszteséget okoz az agresszornak, arról nem beszélve, hogy a hosszabb út megtételére kényszerített szállítmányokat könnyebben lőheti ki az ukrán tüzérség.
Az is fontos, hogy az ATACMS-eknek köszönhetően lőtávolba került az Oroszországot és az orosz megszállás alatt lévő Krímet közvetlenül összekötő kercsi híd is, így Moszkvának még inkább el kell gondolkodnia azon, mit és mikor szállít a 18 kilométer hosszú útszakaszon.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2018-ban megnyitott híd forgalmát már korábban korlátozták, Moszkva például biztonsági megfontolásokból nem szállít vasúti kocsikban üzemanyagot a Krímbe. Az amerikai döntés jelentőségét az is növeli, hogy Washington után minden bizonnyal az európai NATO-szövetségesek is megadják a rakétahasználati engedélyt, s ennek köszönhetően a Storm Shadow robotrepülőkkel is célba veheti Ukrajna az oroszországi területeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal üdvözölte Biden döntését, és közölte: „Az utóbbi napokban a médiumokban nagyon sok szó esett erről. De a csapásokat nem szavakkal hajtják végre, a rakéták majd magukért beszélnek”.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
