Elsőre úgy tűnik, jobb üzlet a lakáskiadás, de aki türelmes, az a földdel többet kaszálhat

Ugyan csökkenő mértékben, de továbbra is emelkednek a termőföldek árai a KSH friss elemzése szerint: egy hektár 2023-ban átlagosan 7,9 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. A termőföldforgalom összesen 66 ezer hektár volt, az ország termőföldjeinek mintegy 0,9 százaléka. Ennek kétharmadát a szántó tette ki, amelynek átlagára 11 százalékkal, 2,3 millió forintra nőtt.

A megyék közül legdrágábban Hajdú-Biharban lehetett szántóhoz jutni, ahol egy hektárért 2,88 millió forintot kellett fizetni, de közel ugyanilyen áron keltek el a békési és tolnai földek is. A másik végletet Nógrád jelenti 1,27 millió forintos átlaggal.

Tavaly a legnagyobb mértékben a Pest megyei árak emelkedtek, a 2,27 milliós átlag 22 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Szintén nőttek, de még a földáraknál is kisebb mértékben, a szántók bérleti díjai, egy hektárt így átlagosan 82,7 ezer forintért lehetett bérelni egy évre.

A megyék között itt is jelentős eltérések mutatkoztak: Hajdú-Biharban (106,5 ezer forint) és Tolnában (103,7 ezer forint) volt a legdrágább, miközben Nógrádban ennek kevesebb mint a felét, 51 ezer forintot kellett fizetni. Az éves bérleti díj így megyénként 2,7–4,5 százaléka volt az átlagos vételi árnak. Ha valaki kiadta volna a vásárolt földet, a legjobban Somogyban járt volna, ahol az átlagár 1,96 millió forint, az éves bérleti díj pedig 88,9 ezer forint, a kettő hányadosa 4,54 százalék. Így ha valaki 50 millió forint értékben vásárolt szántóföldet a megyében, azt egy évre 2,27 millió forintért adhatta volna ki, míg Bács-Kiskunban 2,12 millió, Szabolcsban pedig 2,09 millió forinthoz lehetett jutni hasonló módon.

Ha egy ugyanekkora összeget inkább lakásvásárlásba fektetnénk, akár 3–4 millió forinthoz is juthatnánk albérletekből egy év alatt.