„Nem fogadják a fizetését vagy a találmánya díját” – Rogán és üzletfelei számláit akár meg is szüntethetik a bankok

Amikor valakinek a neve felkerül egy nemzetközi szankciós listára, a bankoknak gyakorlatilag azonnal világszerte mérlegelniük kell, hogy fenntartják-e az üzleti kapcsolatot vele, illetve a közvetlenül hozzá kapcsolható személyekkel és vállalkozásokkal. Ha a válasz nem, akkor minden számlát zárnak, utalásokat többé nem indítanak és nem fogadnak, befektetési megbízást nem hajtanak végre.

Arra ugyanakkor nincs egzakt válasz, hogy kik és mik azok a közvetve kapcsolódó magánszemélyek, illetve vállalkozások, akik-amelyek szintén szankciós kockázatot jelenthetnek. Adott esetben velük is megszakítják az üzleti kapcsolatot a bankok, de legalábbis szigorú ellenőrzés alá vonják őket, és ennek bizonyos pénzügyi tranzakciók blokkolása lehet a következménye.

A közvetett kapcsolatokat különféle hivatalos és piaci adatbázisokból és egyéb forrásokból derítik fel a pénzintézetek – abszolút részletes iránymutatás erre nem létezik. Egy banknak ugyanis nincs feltétlenül információja arról, ha egy vállalkozás végső haszonhúzója (beneficial owner) a szankcionált személy, a cégiratokban feltüntetett tulajdonosok pedig strómanok. Ez még akkor is így van, ha a pénzmosás elleni nemzetközi szabályok szerint a vállalati ügyfelek kötelesek nyilatkozni a bankoknak a végső tulajdonosaikról.

„Egy szingapúri bank jó eséllyel azt sem tudja, ki az a Rogán Tóni. De ha a Szingapúrban számlát vezető, a háttérben Rogánhoz kapcsolódó cég rendszeresen utal egy olyan svájci partnernek, amely kapcsolatba hozható Rogánnal, akkor a szingapúri számla mozgásait is blokkolhatják. A legfontosabb, hogy a bankvilágban működik a visszatartó erő: mindenáron el akarják kerülni, hogy szankciósértésen kapják őket, mert azzal kiírják magukat a nemzetközi porondról” – magyarázta egy szakértő.

Rogán esetében kulcsfontosságú a magyarországi bankok szerepe, hisz ők deríthetik fel és ítélhetik meg leginkább a hozzá kapcsolható közvetett rizikókat.