Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.
Ukrajnában 24 óra alatt békét ígért a beiktatására készülő Donald Trump elnök, de nem tett hasonló vállalást arra, hogy záros határidőn belül leveteti Rogán Antal nevét az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájáról. Márpedig ha lassan őrölnek a bürokrácia malmai Washingtonban, Magyarország számára akkor is kínos lesz, hogy Rogán Antal továbbra is az Orbán-kormány tagja, ha idővel kimondatna, hogy a listázása csupán politikai döntés volt. Ami egyébként is felettébb kétséges, még ha a rogáni kommunikáció az ellenkezőjét hirdeti is.
Donald Trump tágabb környezetéből eddig csak David Cornstein volt budapesti nagykövet kommentálta az ügyet, szégyenletesnek nevezve az amerikai lépést. Bár a magyar kormánymédia szívesen idézi Bryan E. Leib politikai elemző elítélő véleményét – hozzátéve, hogy ő akár Trump következő budapesti nagykövete is lehet –, az ő megnyilvánulását árnyalja, hogy Leib két éve az Alapjogokért Központ vezető kutatója, azaz lényegében a magyar kormányzat fizetési listáján van, leginkább Orbánék „jelöltjének” tűnik a nagyköveti posztra.
Amennyiben Rogán a szankciók ellenére hosszabb távon is a posztján maradna, az az általa felügyelt területek közül különösen a titkosszolgálati együttműködésben okozhat fennakadásokat – miközben az sem mellékes, hogy nyomásgyakorlási eszközként nála van az állami propaganda és kommunikáció irányítása, és ő felügyeli az állami informatikai rendszerek (köztük a választások) működését is. A miniszterrel kapcsolatos szankciós eljárásban nyilvánvalóan közreműködött az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat is, amelytől aligha várható, hogy pusztán az elnökváltás tényétől „megvilágosodva” egy csapásra megalapozatlannak találja a magyar minisztert érintő korrupciós vádakat. A szervezettől amúgy is igen távol áll a politikai kézi vezérlés.
Nem mondható el ugyanez például a Rogán vezetése alatt álló, Nemzeti Információs Központ (NIK) néven kreált magyar nemzetbiztonsági szervezetről, amely tavaly azzal vádolta meg amerikai partnereit, hogy a háttérből segítették a Márki-Zay Péter mozgalmát támogató Action for Democracy szervezetet. „Egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – írta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2022 őszén Kovács Zoltán András, a NIK akkori főigazgatója. Márpedig az ilyen kijelentésekre nyilván érzékenyek a szövetséges szolgálatok. Azzal tehát, ha a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára került propaganda- és titokminiszter nevét Trump elnök közreműködésével sikerülne is lehúzatni a szégyenlistáról, a bizalom még nem állna helyre. Ráadásul ott vannak még a minisztert is érintő pénzügyi vonatkozású ügyek, amelyeknek ezer ága és boga van, és a szankciónak itt is hosszú távú következmények vannak.
Mint a HVG-nek több banki és szakértői forrás is megerősítette, a pénzintézetek nem csak szigorúan jogi szempontból döntenek arról, hogy fenntartanak-e kapcsolatot olyanokkal, akiket az amerikai pénzügyminisztérium szankcionált. A bankok azt is mérlegelik, hogy az amerikai piacon milyen következménnyel járhat számukra, ha szerződéses viszonyban maradnak olyan valakivel, akit büntetőintézkedés sújt vagy sújtott.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
