Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.
Ukrajnában 24 óra alatt békét ígért a beiktatására készülő Donald Trump elnök, de nem tett hasonló vállalást arra, hogy záros határidőn belül leveteti Rogán Antal nevét az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájáról. Márpedig ha lassan őrölnek a bürokrácia malmai Washingtonban, Magyarország számára akkor is kínos lesz, hogy Rogán Antal továbbra is az Orbán-kormány tagja, ha idővel kimondatna, hogy a listázása csupán politikai döntés volt. Ami egyébként is felettébb kétséges, még ha a rogáni kommunikáció az ellenkezőjét hirdeti is.
Donald Trump tágabb környezetéből eddig csak David Cornstein volt budapesti nagykövet kommentálta az ügyet, szégyenletesnek nevezve az amerikai lépést. Bár a magyar kormánymédia szívesen idézi Bryan E. Leib politikai elemző elítélő véleményét – hozzátéve, hogy ő akár Trump következő budapesti nagykövete is lehet –, az ő megnyilvánulását árnyalja, hogy Leib két éve az Alapjogokért Központ vezető kutatója, azaz lényegében a magyar kormányzat fizetési listáján van, leginkább Orbánék „jelöltjének” tűnik a nagyköveti posztra.
Amennyiben Rogán a szankciók ellenére hosszabb távon is a posztján maradna, az az általa felügyelt területek közül különösen a titkosszolgálati együttműködésben okozhat fennakadásokat – miközben az sem mellékes, hogy nyomásgyakorlási eszközként nála van az állami propaganda és kommunikáció irányítása, és ő felügyeli az állami informatikai rendszerek (köztük a választások) működését is. A miniszterrel kapcsolatos szankciós eljárásban nyilvánvalóan közreműködött az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat is, amelytől aligha várható, hogy pusztán az elnökváltás tényétől „megvilágosodva” egy csapásra megalapozatlannak találja a magyar minisztert érintő korrupciós vádakat. A szervezettől amúgy is igen távol áll a politikai kézi vezérlés.
Nem mondható el ugyanez például a Rogán vezetése alatt álló, Nemzeti Információs Központ (NIK) néven kreált magyar nemzetbiztonsági szervezetről, amely tavaly azzal vádolta meg amerikai partnereit, hogy a háttérből segítették a Márki-Zay Péter mozgalmát támogató Action for Democracy szervezetet. „Egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – írta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2022 őszén Kovács Zoltán András, a NIK akkori főigazgatója. Márpedig az ilyen kijelentésekre nyilván érzékenyek a szövetséges szolgálatok. Azzal tehát, ha a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára került propaganda- és titokminiszter nevét Trump elnök közreműködésével sikerülne is lehúzatni a szégyenlistáról, a bizalom még nem állna helyre. Ráadásul ott vannak még a minisztert is érintő pénzügyi vonatkozású ügyek, amelyeknek ezer ága és boga van, és a szankciónak itt is hosszú távú következmények vannak.
Mint a HVG-nek több banki és szakértői forrás is megerősítette, a pénzintézetek nem csak szigorúan jogi szempontból döntenek arról, hogy fenntartanak-e kapcsolatot olyanokkal, akiket az amerikai pénzügyminisztérium szankcionált. A bankok azt is mérlegelik, hogy az amerikai piacon milyen következménnyel járhat számukra, ha szerződéses viszonyban maradnak olyan valakivel, akit büntetőintézkedés sújt vagy sújtott.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
