Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nagyszabású hadműveletekbe kezdett Izrael Ciszjordániában, ahol fokozódik a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszak, ráadásul a palesztin frakciók egymással is véres csatákat vívnak.
Alighogy érvénybe lépett a gázai tűzszünet, Izrael a múlt héten nagyszabású katonai akciót indított Ciszjordániában, elsősorban az északi Dzsenín városra és a mellette lévő menekülttáborra összpontosítva. A hadsereg azzal magyarázta a hadműveletet, hogy az utóbbi hetekben palesztin szélsőségesek lőfegyverekkel és késekkel, illetve az utak szélén elhelyezett pokolgépekkel több támadást hajtottak végre Ciszjordániában és Tel-Avivban, több izraeli katonát és civilt megölve. Az izraeli akciók első napjaiban tucatnyi palesztin vesztette életét, és sokakat őrizetbe vettek. A ciszjordániai palesztinok attól félnek, hogy az izraeli hadsereg a gázaihoz hasonló kitelepítésekkel és akciókkal tovább szorít a megszálláson.
Dzsenín már a Hamász 2023. október 7-én dél-izraeli települések ellen indított terrortámadása előtt is a szélsőségesek egyik fellegvára, az erőszak gócpontja volt, tavaly pedig az izraeli hadsereg az azt megelőző két évtized legnagyobb rajtaütését hajtotta végre. Az újabb hadműveletet indokolhatja a biztonsági helyzet, hiszen az izraeli haderő lélegzetvételnyi időhöz jutott, ráadásul sikerült február 18-áig meghosszabbítani a vasárnap lejárt 60 napos dél-libanoni tűzszünetet is.
A ciszjordániai hadművelet időzítésének egyik magyarázata lehet, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőre jelentős nyomás nehezedett a gázai tűzszünet elfogadása miatt. Részben az izraeli közvélemény háborút folytatni kívánó részéről, részben pedig a saját szélsőjobboldali koalíciós partnereitől. Az ultranacionalista partnerei lényegében fellázadtak ellene, Itamar Ben Gvir belbiztonsági miniszter és a frakciója távozott is a kabinetből, Bezalel Smotrich pénzügyminiszter pedig a fenyegetése szerint akkor borít, ha a 42 napos gázai tűzszünet eljut a második szakaszba. Az erről szóló tárgyalásoknak Izrael és a Hamász megállapodása szerint a napokban el is kellene kezdődniük.
Elképzelhető, hogy Netanjahu a ciszjordániai hadművelettel igyekszik kiengesztelni a szélsőjobboldalt, hogy megmentse a koalícióját. Ezzel persze kockáztatja a gázai tűzszünetet, amely a döccenők ellenére e hét elején is kitartott. A Hamász újabb túszokat engedett el, Izrael pedig hétfőn megnyitotta a katonai ellenőrző pontokat, és palesztinok tízezrei indulhattak meg dél felől a Gázai övezet északi részén lévő otthonaikba, illetve ami maradt belőlük. Persze sokan azzal vádolják Netanjahut, hogy eleve nem gondolta komolyan a tűzszünet tartósabb békét ígérő második és harmadik szakaszát, és ha így van, akkor nem bánná, ha kudarcot vallana a folyamat, és visszatérhetne a gázai háborúhoz. Ám ez azzal is járhat, hogy nem sikerül kiszabadítani a 98-ból azt a 33 túszt, akik az egyezség értelmében az első szakaszban nyerik vissza a szabadságukat.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.