Alighogy érvénybe lépett a gázai tűzszünet, Izrael a múlt héten nagyszabású katonai akciót indított Ciszjordániában, elsősorban az északi Dzsenín városra és a mellette lévő menekülttáborra összpontosítva. A hadsereg azzal magyarázta a hadműveletet, hogy az utóbbi hetekben palesztin szélsőségesek lőfegyverekkel és késekkel, illetve az utak szélén elhelyezett pokolgépekkel több támadást hajtottak végre Ciszjordániában és Tel-Avivban, több izraeli katonát és civilt megölve. Az izraeli akciók első napjaiban tucatnyi palesztin vesztette életét, és sokakat őrizetbe vettek. A ciszjordániai palesztinok attól félnek, hogy az izraeli hadsereg a gázaihoz hasonló kitelepítésekkel és akciókkal tovább szorít a megszálláson.
Dzsenín már a Hamász 2023. október 7-én dél-izraeli települések ellen indított terrortámadása előtt is a szélsőségesek egyik fellegvára, az erőszak gócpontja volt, tavaly pedig az izraeli hadsereg az azt megelőző két évtized legnagyobb rajtaütését hajtotta végre. Az újabb hadműveletet indokolhatja a biztonsági helyzet, hiszen az izraeli haderő lélegzetvételnyi időhöz jutott, ráadásul sikerült február 18-áig meghosszabbítani a vasárnap lejárt 60 napos dél-libanoni tűzszünetet is.
A ciszjordániai hadművelet időzítésének egyik magyarázata lehet, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőre jelentős nyomás nehezedett a gázai tűzszünet elfogadása miatt. Részben az izraeli közvélemény háborút folytatni kívánó részéről, részben pedig a saját szélsőjobboldali koalíciós partnereitől. Az ultranacionalista partnerei lényegében fellázadtak ellene, Itamar Ben Gvir belbiztonsági miniszter és a frakciója távozott is a kabinetből, Bezalel Smotrich pénzügyminiszter pedig a fenyegetése szerint akkor borít, ha a 42 napos gázai tűzszünet eljut a második szakaszba. Az erről szóló tárgyalásoknak Izrael és a Hamász megállapodása szerint a napokban el is kellene kezdődniük.
Elképzelhető, hogy Netanjahu a ciszjordániai hadművelettel igyekszik kiengesztelni a szélsőjobboldalt, hogy megmentse a koalícióját. Ezzel persze kockáztatja a gázai tűzszünetet, amely a döccenők ellenére e hét elején is kitartott. A Hamász újabb túszokat engedett el, Izrael pedig hétfőn megnyitotta a katonai ellenőrző pontokat, és palesztinok tízezrei indulhattak meg dél felől a Gázai övezet északi részén lévő otthonaikba, illetve ami maradt belőlük. Persze sokan azzal vádolják Netanjahut, hogy eleve nem gondolta komolyan a tűzszünet tartósabb békét ígérő második és harmadik szakaszát, és ha így van, akkor nem bánná, ha kudarcot vallana a folyamat, és visszatérhetne a gázai háborúhoz. Ám ez azzal is járhat, hogy nem sikerül kiszabadítani a 98-ból azt a 33 túszt, akik az egyezség értelmében az első szakaszban nyerik vissza a szabadságukat.
