Fordulatot hoz Libanonban az új kormány megalakulása, de a Hezbollah boríthat mindent

Nem kis teljesítmény Libanonban, hogy kinevezése után kevesebb mint négy héttel Navaf Szalam kormányt alakított, ami a levantei országban általában hosszú hónapokon át tartó politikai huzavonák után szokott sikerülni. Joseph Aoun, Libanon új elnöke a minap már ki is nevezte Szalamot, és elfogadta az előző átmeneti miniszterelnök lemondását. Ha a 24 fős kormány megkapja a parlament bizalmát – és erre nagy az esély –, akkor az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának (ICJ) elnöki posztjáról érkezett Szalam kormánya lesz az első 2022 óta, amely teljes jogkörrel lesz felruházva.

A fordulat két külföldi beavatkozásnak köszönhető, és az egyikből következett a másik. Az utóbbi Washington példátlan lépése volt: a bejelentés előtt Bejrútba látogatott az amerikai közel-keleti különmegbízott helyettese, Morgan Ortagus, aki kerek perec kijelentette, hogy a kormányban nem vehet részt a Hezbollah síita mozgalom. A Donald Trump elnök által frissen kinevezett Ortagus – aki Trump első elnöksége elején külügyi szóvivő volt – találkozott Szalammal és Nabih Berri libanoni parlamenti elnökkel, aki az Amal síita párt vezetőjeként a Hezbollah szövetségesének számít.

Azt, hogy pontosan mi zajlott ezeken a háttértárgyalásokon, nem tudni, de nyilvánvalóan komoly érvként hangzott el, hogy a káoszba süllyedt és csődbe jutott Libanon csak akkor kapja meg a szükséges nemzetközi pénzügyi támogatásokat, ha a Hezbollah nélkül alakul meg az új kormány.