Béták, szevasztok! Küszöbön az újabb generációváltás, de mit remélhetünk a ma születő nemzedéktől?
Még alig két hónaposak, illetve meg sem születtek, de máris világhírűek: ők a béta generáció, amelynek tagjai már olyan világban nőnek fel, ahol a mesterséges intelligencia tényleg a mindennapok része lesz, és korántsem ez az egyetlen kihívás. Kérdés, mennyire lehet általánosítani a nemzedékekről, és mennyire állják meg a helyüket a vad előrejelzések.
Az úgynevezett alfa generáció tagjai, a 2010 és 2025 között születettek még el sem érték a felnőttkort, hiszen a legidősebbek is csak tizenöt évesek lesznek közülük idén – és már itt is vannak a béták. A McCrindle ausztrál kutatócég bejelentette, hogy 2025 generációváltást (is) hoz magával. Mint írják, a béta generációt a 2025 és 2039 között született gyerekek alkotják majd, akik 2035-re a világ népességének 16 százalékát fogják kitenni, és közülük sokan megérik majd a századfordulót is.
Kiemelték azt is, hogy a béta generáció olyan világban él majd, ahol a mesterséges intelligencia és az automatizáció teljesen beépül a mindennapi életbe az oktatástól a munkahelyeken át az egészségügyig és a szórakozásig. A nemzedék jövőjével kapcsolatban azonban mindenkit megnyugtattak: noha a mesterséges intelligencia központi szerepet tölt majd be a béta generáció életében, „a jövő még több száz év múlva is emberi lesz”.
Kétségtelen viszont, hogy a most születő gyerekek olyan világot fognak örökölni, amely jelentős társadalmi kihívásokkal küzd, „a klímaváltozás, a globális népességváltozások és a gyors urbanizáció miatt a fenntarthatóság nem csupán választás kérdése, hanem elvárás is lesz”.
A 2025-ben és azután születetteket zömében Y- és Z-generációs szülők nevelik majd. Közülük sokan az alkalmazkodóképességet, az egyenlőséget, elfogadást és a környezettudatosságot helyezik előtérbe, és
főként a Z-generációs szülők tudatosabban ügyelnek majd arra, hogy mikor és milyen módon vezetik be gyermekeiket a digitális világba,
mikortól használhatnak majd kütyüket. „Az ő neveltetésükben nagyobb hangsúlyt kap az innováció, nemcsak kényelmi okokból, hanem azért is, hogy megoldást találjanak koruk sürgető kihívásaira” – fogalmaztak az optimista hangvételű elemzésben.
Együttérzés képernyőn keresztül
Ami a további előrejelzéseket illeti, szerintük a béta nemzedék minden eddiginél közösségközpontúbb, együttműködőbb lesz, és sokkal globálisabban gondolkozik majd, de emellett a béták lesznek a példa arra, hogy egy úgynevezett hiperkapcsolt világban hogyan lehet az embernek meghatározott identitása, egyénisége mind az online, mind az offline térben.

A McCrindle csapatának előrejelzésére persze több generáció- és jövőkutató is reagált. Rüdiger Maas, a Konflikt der Generationen (Generációk konfliktusa, 2024) ) című könyv szerzője például mintha sötétebben látná a jövőt, ő úgy véli, ugyan a fiatalok erkölcsi érzéke kifinomultabb, de nem biztos, hogy a béták empatikusabbak lesznek, hiszen az együttérzésre hatással lehet, hogy az ember gyakorlatilag egy képernyőn keresztül érintkezik a világgal, sokszor csak passzív befogadóként. Kiemelte azt is, hogy a digitalizáció exponenciális növekedésével párhuzamosan nőnek az elvárások – a folyamatos összehasonlítgatás másokkal pedig a bétákon is nyomot hagy majd.
És lehet, hogy igazi AI-bennszülöttek lesznek, de potenciálisan éppen ők veszíthetik el a képességet, hogy megkülönböztessék a valóságot a mesterséges intelligencia által generált tartalmaktól. Továbbá még inkább támaszkodnak majd az interneten, azon belül is a közösségi oldalakon fellelhető tartalmakra, mint az alfa vagy a Z generáció. Ezek után logikusnak tűnik az a felvetés is, hogy az elkövetkezendő években születendő gyerekek
még kevésbé fognak bízni az társadalmi, politikai és tudományos intézményekben, miközben olyan szintű krízissel szembesülnek, amelyre talán még nem volt példa.
Ma még nem létező munkakörökben
Az internet nem lenne internet, ha az elnevezéssel kapcsolatban nem indult volna el némi piszkálódás, a béta szónak ugyanis bizonyos körökben negatív kicsengése van: azokra az emberekre, főként férfiakra használják, akik – fogalmazzunk úgy – nem falkavezérek, szemben az alfákkal. Igaz, megdőlt az elmélet a farkasfalka alfahímjeiről, illetve a bétákhoz társított tulajdonságok közül többet is kifejezetten pozitívnak tartanak, de a kutatócég vezetője, Mark McCrindle ettől függetlenül is hangsúlyozta egy interjúban, hogy az általuk használt elnevezés egyáltalán nem derogáló, nem kell mögé gondolni semmit. A görög ábécében az alfa után a béta következik, és ha mindenáron valamilyen plusz jelentést szeretnénk hozzáfűzni, legyen az, hogy
a fejlesztések során a béta változat már sokkal jobb, mint az alfa verzió.