Alakul a német tőke és a francia nukleáris erő összefogása, de Putyinnak kedvez a robbanófej-matematika

Bravó, Trump! – gratulált az amerikai elnöknek Lionel Laurent, a Bloomberg munkatársa, aki úgy ítéli meg, hogy a politikusnak köszönhetően immár az eddig feltétlen atlantistának számító Friedrich Merz leendő német kancellár is gaullista lett, azaz Európa önálláságának szükségességét hangsúlyozza, és nagy megállapodásra készül Macronnal.

Washington azzal fenyeget, hogy bedarálja szövetségeseit Ukrajna ügyében, ezzel azt éri el, hogy összehozza a franciákat és a németeket. A kancellári tisztség várományosa máris arról tárgyal a szociáldemokratákkal, hogy 200 milliárd eurót áldozzanak a védelem fejlesztésére.

Berlin részéről nem lesz könnyű feladni azt az álláspontot, hogy a fogához ver minden garast, ráadásul siralmas állapotból kell újraépíteni a Bundeswehrt. De az korszakosnak ígérkezik, hogy Merz kezdeményezni kívánja Párizsnál a nukleáris elrettentés kiterjesztését.

Alakul a német tőke és a francia nukleáris erő összefogása – amerikai nyomásra.

Ám a szélsőjobb elleni küzdelem, valamint a két ország lesújtó gazdaság helyzete is az akadozó német–francia motor újraindítására ösztökél. Emellett Merz nagyobb jelentőséget adhat a weimari háromszögnek, amelynek Lengyelország is részese. Lényeges, hogy a CDU vezeti az Európai Bizottságot és az Európai Néppártot.

Így tehát jogos a bizakodás, hogy valami történik a földrészt sújtó biztonsági, versenyképességi és technológiai sokk enyhítésére, miután jönnek fel a bevándorlásellenes pártok, és példátlan ütemben mennek csődbe német cégek. Csak nehogy megbotoljon a  próbálkozás.

Honnan vennének 300 ezer katonát, ha háború törne ki?

Akár egy évtizedig is eltarthat, amíg Európa képes lesz megvédeni magát Amerika nélkül, de most már olyan szilárd atlantisták is elgondolkodnak a NATO alapvető átalakításáról, mint Merz – elemezte a helyzetet az Economist is. De nincs mit tenni, Trump támadást intézett a szervezet ellen.

A folyamatban lévő tárgyalásokon arról van szó, hogy Európa több ezer katonát irányítana Ukrajnába, de nem a frontra, hanem városok, kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények közelébe. Ám ez is túlterhelné az érintett országokat, hiszen sokan közülük alig-alig képesek kiállítani legalább egy-egy hadra fogható dandárt. Az oroszoknak és az ukránoknak viszont hozzávetőleg 230 ilyen hadra fogható magasabbegységük van.

Azonkívül a vállalkozás nem lehet meg amerikai segítség, biztonsági garancia nélkül. A katonai kiadásokat 3 százalékra kellene emelni, ami sok esetben jóval meghaladja a jelenlegi szintet. Ha pedig be akarják tölteni az USA helyét, még a 4 százalék is kevés lenne.