Svédasszony ebédje a Jokkmokk asztalnál: hogyan hódította meg a világot a húsgolyó?
A svéd húsgolyóhoz hasonló étel a világ számtalan kultúrájában létezik, talán ez hozott sikert az IKEA-kban kínált fogásnak is. Hogy került a köttbullar a bútoráruházba, hogyan lett része a svéd mindennapoknak? És vajon a saját készítésű verziónk része lesz a mi életünknek is?
„Nem kell Svédországig menned, ha igazán autentikus húsgolyókra vágysz! Ráadásul ehhez az egyszerű recepthez nem kell szerelési útmutató!”
Ezzel a szlogennel indította el 2020 januárjában egy – másik sárga-kék – áruházlánc a magyar közösségi média talán legviccesebb kampányát. A „szerelési útmutató” fricskával megszólított – egyik sárga-kék – áruházlánc social mediásai ugyanis nem voltak restek reagálni. „Tényleg nem kell Svédországig menni egy kis húsgolyóért. 😉” – replikáztak.
Hogy aztán minden marketinges, sőt minden Facebook-fiókkal rendelkező lecsapjon a posztra: volt, aki receptet közölt, volt, aki bőröndöt ajánlott azoknak, akik mégis útra kelnének, ajánlgatták pizzájukat, ha valaki megunná a húsgolyókat, vagy üdítőt, ha megszomjazna. De reklámozta magát könyvesbolt, virágbolt, apartmankiadó, sőt volt, aki kisállat-ivartalanítást hirdetett a Lidl húsgolyóreklámja alatt.
Persze, utolsó boldog napjaink voltak ezek, amikor még csak távoli fenyegetésnek tűnt a következő hónapok valósága felvásárlási őrülettel, boltzárral, kordonok mögé zárt éttermekkel.
Igaz, akkor sem maradtunk svéd húsgolyó nélkül, hiszen a lezárások elrendelése után nem sokkal a megszólított látta elérkezettnek az időt, hogy tényleg közölje végre a húsgolyó szerelési útmutatóját, amely stílszerűen az „at Höme” (otthon, némileg svédesítve) nevet kapta.
A magyar verzió megvan nálam!
Ezek után pláne nehéz azzal vitatkozni, hogy a svéd húsgolyó pont annyira kötődik az IKEA-hoz, mint az amerikai életérzés a Coca-Colához – csak hát van egy nagy különbség: az atlantai cég mégiscsak egy élelmiszergyártó, az IKEA viszont egy bútorbolt, még akkor is, ha alapítója, Ingvar Kamprad úgy tartotta: „Nehéz üzletet kötni úgy, ha üres az ember gyomra.” Amit talán úgy is fordíthatunk: evés közben pedig megjöhet az étvágy még több fazék, egy puccosabb ágykeret és persze még két bambusz megvásárlására. (Igen, az sem véletlen, hogy az étterem az áruház közepén van, kell az erő kipihenni az előzményeket és felkészülni arra, ami még előttünk áll.)
Igaz, az 1953-ben debütáló IKEA-éttermekben először csak kávét és süteményeket kínáltak. Később felbukkant a krumplipüré és más svéd ételek, ám a svéd életérzés netovábbja, a húsgolyó csak 1985-ben került fel az étlapra az akkor ötven áruházzal működő láncnál. A nagy eseményt komoly munka előzte meg: Sören Hullberg kapta feladatul a menü újragondolását, ő pedig egy Severin Sjöstedt nevű svéd séfet bízott meg, akinek a vezetésével tíz hónapig dolgoztak azon, hogy megalkossák az emblematikus húsgolyó receptjét.
Hogy minek kellett tíz hónapot eltölteni a húsgombóc receptjének újra feltalálásával? Nos, a lánc több szempontot tartott szem előtt: előkészíthetőnek, gyorsan és egyszerűen felhasználhatónak és ugyanilyen expressz módon tálalhatónak kellett lennie a terméknek, mindezt úgy, hogy olyan érzése legyen a vásárlónak, mintha otthon kapna valamit a tányérjára – mellesleg olcsón. A sztenderdizálás legnagyobb kihívása jó eséllyel azonban az lehetett, hogy egy olyan ételnek kellett receptet kreálni, amelynek épp annyiféle receptje van, ahány háztartás Svédországban – és nyilván mindenkinek a saját anyja csinálja a legjobbat.
Persze egyértelműen jobban jártak volna, ha a Muppet show svéd séfjét követik (és az alábbi videóval le is tudtuk a köttbullar kötelező poénkörét).
A húsgolyókkal az IKEA igazi célja azonban nem a svéd életérzés átadása volt, hanem az, hogy életet leheljenek a lánc nem igazán jövedelmező vendéglátó üzletágába. Meg kell hagyni: elképesztő sikert arattak, amiben része lehetett annak is, hogy a húsgolyó épp annyira része számtalan kultúrának, mint amennyire belepasszol a világ összes nappalijába egy Billy könyvespolc.
Ez magyarázza egyébként azt is, hogy jobbára marhahúsból készül a húsgolyó – már amikor csalók nem adagolnak lóhúst az alapanyaghoz, mint 2013-ban, amikor egy időre kénytelen is volt kivonni a lánc éttermei alapfogását. Igaz, ma már létezik többféle, például vegán változat is belőle, a régiónkban – mint megtudtuk az IKEA-tól -, már a húsgolyó-fogyasztás 6 százalékát teszi ki a húsmentes golyók forgalma.