Leginkább megfélemlítésre alkalmas az alaptörvény következő kiegészítése
10 perc
2025.03.11. 16:12
Előzetes a saját szavaival „meglepő, meghökkentő, brutális” alaptörvény-módosításból Kocsis Máté rendezésében. Az e heti Közlönyben megnézem mit és hogyan szeretne elérni a kormány a kettős állampolgárok kitiltásával és a gyülekezési jog háza táján.
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben már belefáradtak abba, hogy a kormány jóvoltából az alapjogok egyre szűkebb keretek közé szorulnak – de az is lehet, hogy relatív biztonságban érzik magukat az Európai Unió égisze alatt. Orbán Viktor évértékelője óta azonban alappal lehet attól tartani, hogy ezúttal az alatt a bizonyos lassan fővő béka alatt még jobban begyújtanak.
Az aktuális tűzvigyázó ezúttal Kocsis Máté frakcióvezető, aki bizarr jogi sztriptíz keretében apránként fedi fel a nyilvánosság előtt a miniszterelnök által beígért alaptörvény-módosításokat. A fideszes parlamenti képviselő elsőként a Budapest Pride gyermekvédő kriptonitját, majd a Soros-birodalom budapesti lerakatának kiebrudalására szánt atombombát ismertette a nagyközönséggel.
Mindkét szövegrészről elmondható, hogy a legvadabb spekulációknak engednek teret, ami a különféle alacsonyabb szintű, részletező jogszabályok leendő tartalmát illeti. Bár a legtöbbször nem érdemes a legrosszabbat feltételezni, ezúttal az enyhébb forgatókönyvek is aggodalomra adnak okot.
Takard el a gyerek szemét!
Kocsis első javaslata szerint az alaptörvény a következő sorokat tartalmazza majd: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” Az idézet első mondata jelenleg is szerepel a hatályos szövegben, azonban a furcsa, alapjogok közti hierarchiát felállító fordulat újdonság.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az alapjogok között kőbe vésett sorrendiség nincs a magyar jogrendben. Ez persze nem jelenti azt, hogy ténylegesen ne lennének egymáshoz képest fontos és fontosabb jogok. Értelemszerűen az egyik ember szólásszabadsága például nem juthat érvényre egy másik ember megölése – azaz élethez való jogának sérelme – által. Ha mindenáron rangsorolni akarunk, úgy a gyermekek Kocsis javaslata szerint emlegetett jogai jelenleg is igen előkelő helyet foglalnak el az alapjogi katalógusban. Önmagában azt is nehéz lenne cáfolni, hogy az élethez való jog és az előbbi között bármilyen más jog közbeékelhető lenne.
Attól tartok, a kutya valójában ott van elásva, hogy az újdonsült hierarchiának köszönhetően az összes többi alacsonyabb szinten lévő jog teljes tiltása is bekövetkezhet, ha a hatóságok – gyakran igen szubjektív indokok mentén – a legcsekélyebb mértékben is sértve látják a gyermekek jogait. Ez pedig véleményem szerint fundamentális változást hozhat az alaptörvény I. cikkében rögzített ún. korlátozási mechanizmus alkalmazásában (lásd keretes írásunkat).
Tehát a jogkorlátozás két legfontosabb tényezője az idézett szövegből is kiolvasható: ez a szükségesség és az arányosság. A szükségesség azt jelenti, hogy az egyik alapjog korlátozása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy például egy másik alapjog is érvényre tudjon jutni. Az arányosság pedig a korlátozás fokának szab határt: csak olyan mértékben teszi lehetővé az adott jog gyakorlásának visszaszorítását, amennyiben ez az elérni kívánt cél – azaz egy másik jog vagy valamely alkotmányos érték érvényesülése – érdekében elengedhetetlen.
Így például jelenleg is korlátozható az olyan véleménynyilvánítás, amely adott esetben a tartalma miatt nem közvetíthető kiskorúak felé, de betiltani ekkor sem lehet, csupán a terjesztése szorítható keretek közé.
A cél minden bizonnyal a Budapest Pride betiltása. A jelenleg hatályos szabályok szerint csak akkor lehetne így tenni, ha a felvonulás olyan mértékben sértené a gyermekek jogait, hogy semmilyen arányos korlátozás nem lenne elegendő a biztosításukra. Ilyen korlátozás lehetne például, hogy a rendőrség észszerű közreműködésével kiszűrjék a felvonulók soraiból azokat, akik esetleg a közszeméremsértés határait súrolva nyilvánulnak meg – és ezáltal valóban veszélyeztethetik például a gyerekek erkölcsi fejlődését. Úgy gondolom, hogy ez a jelenlegi szabályozási környezetben is elvárható és kivitelezhető, de ha a kormány beérné ezzel, akkor nem volna szükség alkotmánymódosításra. A korábban részletezett sorrendiség felállítása tehát
csak azt a célt szolgálhatja, hogy a gyermekvédelem zászlaja alatt ne kelljen az arányosság kritériumával vacakolni és akkor is betiltható legyen a Pride, ha egyébként enyhébb, csupán korlátozó eszközök is elegendőek lennének a gyerekek jogainak érvényesítéshez.
Ahhoz viszont, hogy a kormány elérhesse a kitűzött célt, szerintem nem elegendő önmagában a Kocsis által belengetett javaslat. Muszáj lesz nyilvánvalóvá tenni ország-világ előtt, hogy a szükségesség és arányosság doktrínáját bizonyos esetekben figyelmen kívül kell hagyni vagy úgy, hogy az erre vonatkozó passzust is módosítják az alaptörvényben, vagy az Alkotmánybíróságnak (AB) kell inverz pálfordulást végrehajtania a jogértelmezés során. Egyébként sem kétséges, hogy így vagy úgy az AB előtt fog kikötni az ügy. A kérdés inkább az, hogy az alkotmány őrei kapnak-e konkrét muníciót a tiltáshoz vagy ezt maguknak kell jogászi kútfőből kigazdálkodni.