A magyar vagy a román állampolgárságukról mondjanak le? Feladja a Fidesz a leckét az erdélyi magyaroknak

„Nem a határon túliaknak szánják” – így reagálnak sokan Erdélyben a kettős állampolgárok Magyarországról való kiutasítását célzó, Kocsis Máté frakcióvezető által bejelentett alaptörvény-módosítási tervre. Bár az új paragrafus pontos tartalma még nem ismert, kicsi a valószínűsége, hogy bármiféle törvényes garancia védené a határon túli magyarokat; márpedig – a jelenlegi szövegváltozatot nézve – a legnagyobb csoport, akiket a módosítás így vagy úgy érinthet, az épp az övék.

Az erdélyi magyarok között azok is kettős állampolgársággal rendelkeznek – és így a várható módosítás hatálya alá esnek –, akik már évtizedekkel ezelőtt letelepedtek Magyarországon, rendelkeznek állandó lakcímmel, illetve azok is, akik csak a kettős állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvény hatálybalépése után kérték és kapták meg a magyar honosságot, s ha nincs is magyarországi állandó lakcímük, többen közülük már-már életvitelszerűen valamelyik hazai településen élnek, dolgoznak.

Az RMDSZ közeli Eurotrans Alapítvány 2024-es felmérése szerint az erdélyi magyarok több mint hatvan százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal is, amelynek kiterjesztését az Orbán-kormányok határozottan szorgalmazták, és amelynek felvételéhez adminisztratív segítséget nyújtott több erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet, köztük a Tőkés László mögött álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ is. Külön központokban tájékoztatták a kedvezményezetteket a felvétel mikéntjéről, és segítették az adatgyűjtést.

Ugyanezekben az irodákban folyt a levélszavazások előkészítése, a népszavazásokat megelőző regisztráció. Ezért is merülhetett fel visszatérően a vád, hogy az Orbán-kormány a kettős állampolgárság intézményét szavazatszerzésre használja fel.

A kezdeti érv a magyar állampolgárság felvétele mellett az volt, hogy ezáltal a kedvezményezettek kiterjesztett jogvédelmet is kapnak.