Szerdán kezdődik a pápaválasztó konklávé a Vatikánban – filmkészítők már többször elképzelték, mi folyhat a zárt ajtók mögött. Kanadában megnyerte az általa nem kedvelt liberálisoknak a trollkodásával a választást Donald Trump, akinek lesújtó a bizonyítványa az első száz napja után. Vasárnap világszerte ünnepelnek a Star Wars univerzum rajongói, érkezik május 4. Európába visszatértek a farkasok, aminek Ursula von der Leyen nem (sem?) örül. E heti Kilátó.
A Vatikánban május 7-én kezdődik meg a konklávé, amelyen a bíborosok megválasztják a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa utódját. Extra omnes – Mindenki ki – felszólítással kérik a nem pápaválasztó bíborosokat távozásra a vatikáni Sixtus-kápolnából, amelyet aztán kulcsra zárnak. Michelangelo híres mennyezeti freskója alatt a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak (jelenleg 135-en a 252 fős testületből).
A konklávé során – a szó a latin clavis, vagyis kulcs szóból ered –, a bíborosok zárt ajtók mögött tanácskoznak, nem kommunikálhatnak a külvilággal. Az első napon egyszer, majd naponta négyszer szavazhatnak, és mindannyiszor kétharmados többségre van szükség. A neveket egy papírlapra írják fel, majd – minden nevet hangosan felolvasva – az összeszámlálás után egy kályhában elégetik azokat. Ha eredménytelen a voksolás, akkor olyan vegyszerrel keverik, hogy fekete, ha eredményes, akkor olyannal, amely fehér füstöt eredményez, és a világ így a kéményen keresztül tudhatja meg szinte azonnal, hogy mikor van új pápája a katolikus egyháznak.
A konklávék hosszúsága változó, míg Ferencet 2013-ban alig 24 óra múlva megválasztották, addig XI. Piuszt 1922-ben csak az ötödik napon és a 14. szavazási forduló után szavazták meg.
Nem véletlenül épp hatalmasat ugrott a 2024-es, politikai thrillerként forgatott Konklávé című film nézettsége a streaming platformokon. A pápaválasztást irányítani igyekvő bíborost Ralph Fiennes játssza, a történet a brit Robert Harris azonos című 2016-os regényét dolgozza fel. A regény forgatókönyvvé alakítása idén Oscar-díjat is kapott. Bár a film természetesen fikció, szakértők szerint a konklávén történtek leírása, ha az izgalom kedvéért eléggé dramatizáltak is, egészen közel áll a valósághoz – amiről persze részleteiben nem sokat tudni a bíborosok titoktartási kötelezettsége miatt. Természetesen nem a német születésű Edward Berger alkotása az első, amely a pápaválasztás eseményei köré szövődik.
A közelmúlt sikerfilmje volt a Dan Brown regényéből készült Angyalok és démonok, amelyben a kódfejtő Robert Langdon szerepében Tom Hanks nyomoz, miközben a Ewan McGregor játszotta – a megüresedett szék időszakában fontos feladattal bíró – camerlengo az új pápa megválasztása körül szervezkedik. A Keresztapa trilógia harmadik részében Francis Ford Coppola is bevette egyik szálként a pápaválasztást, ami az I. János Pál szokatlanul rövid ideig, mindössze 33 napig tartó egyházfősége köré szőtt összeesküvés-elméleteknek ad játékfilmes támasztékot. A konklávét hidegháborús konspirációs mázzal önti le az 1968-as, Michael Anderson rendezte A halász cipője. A szovjet gulágból kiengedett, kompromisszumos jelöltként pápává választott Kiril Lakotát Anthony Quinn játssza, de a filmben szerepel szerepel Laurence Olivier, John Gielgud és Vittorio de Sica is.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
