25 milliárd kilométerre hömpölyög a Kék Duna
17 perc
2025.05.30. 08:55
2025.05.30. 09:53
Donald Trump megfékezné Irán nukleáris programját, ami hat évtizede amerikai segítséggel, békésnek indult. Ukrajna és Oroszország hadifoglyokat cserélt, akikkel a történelem során gyakran bántak brutálisan. III. Károly angol királynak írt beszéddel üzent Kanada Trumpnak. Venezuela kormányzót nevezett ki olyan területre, ami nem is az övé. Az űr mélyén is hallani majd a Kék Duna keringőt. Friss Kilátó hírlevél.
A hét célpontja: iráni nukleáris program
Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tudtára adta: nem lenne helyes, ha a zsidó állam támadást intézne Irán nukleáris létesítményei ellen, miközben ő éppen új atomalkuról tárgyal a síita rezsim vezetőivel. Sajtóértesülések szerint ugyanis Netanjahu akár amerikai támogatás nélkül is kész lenne bombázni, miután tavaly októberben vélhetően elpusztította az iráni stratégiai légvédelmi rendszer jelentős részét. Izrael és az USA azt állítja, Irán katonai célok szolgálatába állította a nukleáris programját, amit Teheránban cáfolnak.
Az iráni kezdeményezés valóban békésen indult, amikor Mohamed Reza Pahlavi sah 1967-ban éppen az akkor az ország szövetségesének számító Egyesült Államoktól megkapta az első kutatóreaktorát, s a hozzá való urániumot. Irán 1958-ban csatlakozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez, majd 1970-ben ratifikálta az atomsorompó-egyezményt. Pahlavi 1974-ben meghirdette, hogy 23 atomerőművet épít, ám a hatalmát öt évvel később megdöntő iszlám radikálisok leállították a programot.
Hosszú csönd után 2002-ben nyugati hírszerzési és iráni ellenzéki források Natanz és Arak melletti titkos iráni atomlétesítményekről számoltak be. Egy évre rá Nagy-Britannia, Franciaország és Németország atomtárgyalásokat kezdett Iránnal, amely felfüggesztette az urándúsítást. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető fatvában tiltotta be a nukleáris fegyver fejlesztését, amire Teheránban a jóhiszeműség bizonyítékaként azóta is hivatkoznak.
2006-ban a keményvonalas Mahmúd Ahmadinedzsád elnökké választásával Irán folytatta a dúsítást, az európaiak kivonultak a tárgyalásokról. Barack Obama elnöksége alatt titkos amerikai–iráni egyeztetések kezdődtek Ománban, később közvetlen tárgyalásokra is sor került. 2015-ben Irán és a nagyhatalmak – az USA mellett az ENSZ BT állandó tagjai és Németország – megállapodást kötöttek az iráni atomprogram és benne az urándúsítás korlátozásáról a szankciók feloldásáért cserébe.
Három év múlva Trump egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újra szankciókat vezetett be. 2019-ben Irán bejelentette, hogy ő sem tartja magát tovább a nukleáris megállapodáshoz. 2021-ben, napokkal azután, hogy feltehetően Izrael másodszor is szabotázsakciót hajtott végre a natanzi létesítmény ellen, Irán 60 százalékos urán dúsításába fogott, komoly lépést téve az atomfegyvergyártás felé. Két éve Khamenei egyik tanácsadója közölte, hogy Irán képes atombombát készíteni.
Titkos hadviselés is folyik az iráni atomprogram ellen. Több iráni atomtudóst öltek meg rejtélyes körülmények között, volt, akinek az autóját a reggeli teheráni csúcsforgalomban robbantották fel. 2010-ben a Stuxnet vírussal támadták a natanzi létesítményt – ennél hatékonyabb netes támadást azóta sem követtek el egy ország infrastruktúrája ellen. Az akció valószínűleg az USA és Izrael közös munkája volt.