Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Vajon hozzá kell-e szoknia a világnak ahhoz a gondolathoz, hogy Irán nukleáris hatalommá válik? A kérdés azért is időszerű, mert a nagyhatalmak és Irán között Bécsben újraindult atomtárgyalásokra
a felek olyan feltételekkel érkeztek, amelyek a másik számára elfogadhatatlanok.
Irán még csak nem is nukleáris tárgyalásoknak nevezte a megbeszéléseket, és követelte nemcsak az atomprogrammal kapcsolatos, hanem az összes szankció feloldását, valamint garanciát arra, hogy egyetlen jövőbeni amerikai elnök se bonthassa fel a szerződést. Az USA viszont többet akar, mint az iráni atomprogram átmeneti korlátozását, engedményekre kényszerítené Iránt a ballisztikus rakétaprogramja és a térség különféle fegyveres csoportjainak támogatása miatt is.
Washington és Teherán is borúlátó az atomalku felélesztésével kapcsolatban
Blinken egyelőre azt sem tudja eldönteni, hogy iráni tárgyalópartnerei jóhiszeműen tárgyalnak-e.
Szakértők szerint azért is képtelenség a 2015-ös – egyesek szerint történelmi, mások által elhibázottnak tartott – megállapodás feltámasztása, mivel a körülmények alapvetően megváltoztak. Iránban a júniusi elnökválasztáson a keményvonalas Ebrahim Raiszi diadalmaskodott, aki Ali Khamenei legfőbb vallási vezető embere. A konzervatív fordulat teljesen átírta Teherán stratégiáját, ami inkább a konfrontáció, semmint a megbékélés irányába mutat.
