Irán ma már magasabbról kezdi a licitet az atompókerben

Vajon hozzá kell-e szoknia a világnak ahhoz a gondolathoz, hogy Irán nukleáris hatalommá válik? A kérdés azért is időszerű, mert a nagyhatalmak és Irán között Bécsben újraindult atomtárgyalásokra

a felek olyan feltételekkel érkeztek, amelyek a másik számára elfogadhatatlanok.

Irán még csak nem is nukleáris tárgyalásoknak nevezte a megbeszéléseket, és követelte nemcsak az atomprogrammal kapcsolatos, hanem az összes szankció feloldását, valamint garanciát arra, hogy egyetlen jövőbeni amerikai elnök se bonthassa fel a szerződést. Az USA viszont többet akar, mint az iráni atomprogram átmeneti korlátozását, engedményekre kényszerítené Iránt a ballisztikus rakétaprogramja és a térség különféle fegyveres csoportjainak támogatása miatt is.

Washington és Teherán is borúlátó az atomalku felélesztésével kapcsolatban

Blinken egyelőre azt sem tudja eldönteni, hogy iráni tárgyalópartnerei jóhiszeműen tárgyalnak-e.

Szakértők szerint azért is képtelenség a 2015-ös – egyesek szerint történelmi, mások által elhibázottnak tartott – megállapodás feltámasztása, mivel a körülmények alapvetően megváltoztak. Iránban a júniusi elnökválasztáson a keményvonalas Ebrahim Raiszi diadalmaskodott, aki Ali Khamenei legfőbb vallási vezető embere. A konzervatív fordulat teljesen átírta Teherán stratégiáját, ami inkább a konfrontáció, semmint a megbékélés irányába mutat.