Aggódva várhatja a Boeing az indiai légi katasztrófa okainak feltárását
Szakértők szerint pilótahiba vagy műszaki ok áll az Air India légitársaság Boeing 787-es gépének csütörtöki katasztrófája mögött, amelyben egy utas kivételével a repülőn tartózkodó 242 személy mindegyike életét vesztette. Miközben az biztosnak tűnik, hogy az időjárásnak nem volt köze a balesethez, a gyártó számára sorsdöntő lehet, mit állapítanak meg a katasztrófát kivizsgáló illetékesek. Az egyetlen túlélő a vészkijáraton ugrott ki.
Árzuhanással reagáltak a Boeing-részvények az indiai Ahmadábádból Londonba tartó Boeing 787-es Dreamliner lezuhanására. Az árfolyamcsökkenés egyáltalán nem meglepő, az egykor szebb napokat látott amerikai gyártó az utóbbi években többször is úgy került be a hírekbe, hogy valamelyik gépe műszaki hiba miatt zuhant le.
A legsúlyosabb és legkomolyabb következményekkel járó két katasztrófa néhány hónapon belül következett be 2018 végén, illetve 2019 elején: előbb az indonéziai Lion Air 737 MAX 8-asa zuhant le 189 személlyel a fedélzetén, majd az Ethiopian Airlines ugyanilyen, 157 embert szállító gépe járt szerencsétlenül. A balesetet mindkét esetben a Boeing által kifejlesztett új szoftver okozta, amelynek feladata az lett volna, hogy figyelmeztesse a pilótákat, ha az átesés veszélye fenyegeti a gépet. A program és az ahhoz tartozó érzékelők azonban nem működtek megfelelően, s a Boeing azzal is hibázott, hogy nem tájékoztatta a repülőgépek vezetőit a repülő irányítását alapvetően befolyásoló új szoftverről.
Gépek a földön
A két katasztrófa következménye az lett, hogy a MAX-okat közel két évre – a vizsgálatok befejezéséig és a szükséges szoftvermódosítások végrehajtásáig – a földre parancsolták, ami sok milliárd dolláros anyagi veszteséget okozott a cégnek, s megingatta az utasok és a légitársaságok bizalmát is. Ez utóbbi elsősorban annak tudható be, hogy menet közben kiderült: az amerikai gyártó félrevezette az amerikai légügyi hatóságokat, amikor azt állította, az új szoftver megfelelően működik.
Az amerikai gyártó több per, illetve peren kívüli egyezség formájában további milliárdokat fizetett ki a balesetben elhunytak családtagjainak, illetve az amerikai hatóságoknak. Legutóbb azért kellett 1,1 milliárdos büntetést kifizetni, mert a Boeing megsértette azt az egyezséget, amelyben vállalta, megszigorítja a pénzügyi csalásokkal kapcsolatos amerikai szövetségi törvények betartásának ellenőrzését.
Nem csak a szoftverek miatti katasztrófák sújtották a Boeinget. 2024 januárjában az Alaska Airlines MAX 8 törzsének egy része szakadt ki, majd pár hónappal később a Korean Air Tajvanra tartó gépén következett be gyors légnyomáscsökkenés, ami miatt vissza kellett fordítani a gépet Szöulba.

A balesetek mellett az egymást követő sztrájkok és a részben a munkabeszüntetések okozta csúszások is komoly gondot okoztak, s főként ennek tudható be, hogy az amerikai gyártó fő vetélytársa, a páneurópai Airbus folyamatosan növelte piaci részesedését.