Magyarországon nőtt az LMBTQ+személyek elutasítottsága, az okok között pedig gyakran felmerül, hogy a nem heteroszexuális kapcsolatok megkérdezőjelezik a hagyományos családmodellt. A tudományos bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete pszichológus oktatóinak írása.
2015 és 2023 között Magyarországon 44 százalékról 56 százalékra emelkedett a felnőtt lakosság körében azok aránya, akik elutasítanák a szomszédsági viszonyt egy LMBTQ+-személlyel – derül ki egy országos reprezentatív mintán zajló kutatássorozat eredményeiből. Az ELTE PPK-n zajló lakossági felméréssorozat szerint 2015 és 2019 között 5,8 százalékponttal emelkedett azoknak az aránya, akik nem látnának szívesen szomszédságukban LMBTQ+-személyt, a következő négy évben pedig további 6,2 százalékponttal nőtt ez az arány.
Noha az LMBTQ+-személyekkel szembeni ellenérzések egyik gyakori oka, hogy kapcsolatuk alapjában megkérdőjelezi a hagyományos családmodellt, a Medián 2019-es kutatásában a többség (57 százalék) családnak tekintette a gyermeket nevelő azonos nemű párokat. (A cég idei kutatása pedig egyenesen azt mutatta, hogy az elmúlt öt évben több mint megháromszorozódott azoknak az aránya, akik támogatják a Pride-ot.)
Egy másik kutatás szerint inkább azok voltak kevésbé elfogadók a szivárványcsaládokkal szemben, akik tradicionális elveket vallottak a családról, például hogy egy nő jobban tud gondoskodni a gyermekről, mint egy férfi. Emellett inkább azok nem támogatták az azonos nemű párok örökbefogadását, akik kételkedtek a homoszexuális emberek szülői képességeiben.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
