Az eddigieknél is több oka van tüntetni az LMBTQ-közösségnek
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Pride-felvonulás rendőrségi tiltása egyenes következménye az LMBTQ-emberek ellen évek óta hergelő, nyíltan homofób kormányzati retorikának, a fideszes törvényalkotási attitűdnek. A felvonulás tilalmassá minősítése azonban korántsem az egyetlen következmény. Miközben az utóbbi hetekben a menet rendezése körüli huzakodásra, a résztvevők esetleges bírságolására, a gyülekezési jogok szűkítésére koncentrálódott a jogi-politikai vita, arról kevesebb szó esik, hogy nem javult az LMBTQ-emberek hazai helyzete.
Ezt jelzi többek között az, hogy – bár a hivatalos statisztikában csekély esetszámról van szó – nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma azóta, hogy 2021-ben a fideszes parlamenti többség elfogadta a gyermekvédelminek mondott, valójában melegellenes törvényt. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott statisztika szerint 2022-ben 20 ilyen esetet regisztráltak, 2024-ben 27-et, idén pedig fél év alatt 17 közösség elleni erőszakos bűncselekmény miatt folytak és zárultak le eljárások.
Mit tehetek, ha a rendőrök eljárást indítanak ellenem? Bekerül-e a szabálysértés az erkölcsi bizonyítványba? Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.