A Donald Trump és Ursula von der Leyen egyezségét értékelik a világlapok. Van, akik szerint ez még nem a végleges megállapodás, és végül nem is lesz szerződés. Bajban a kínai gazdaság, de a kommunista vezetés nem látja, vagy nem akarja látni, min kellene változtatnia. Érdemes-e bízni abban, hogy az izraeli engedménye segélyek ügyében bármennyivel is közelebb hozza a gázai fegyverszünetet? Témák és vélemények a világsajtóból.
Akkor most győzelem vagy vereség Európa számára a Skóciában született vámegyezmény? – kérdezi Stefan Beutelsbacher Brüsszelből. Ursula von der Leyen bizottsági elnök belement, hogy az európai áruk jó részét 15%-os vám terhelje, ideértve a kocsikat is. Cserében megígérte, hogy a földrész több amerikai nyersanyagot és fegyvert vesz. Az acél és alumínium esetében marad az 50%-os tétel.
A két fél 3 hete már a megállapodás küszöbéig jutott, akkoriban 10%-ot emlegettek, de az elnök hirtelen meggondolta magát és nem túl diplomatikusan 30%-kal fenyegetőzött. A tárgyalások során az látszott, hogy az egyik oldal óvatos, a másikon viszont egy kiszámíthatatlan bunkó van.
A vége azonban jó lett, mert a kudarc kereskedelmi háborút válthatott volna ki, beindulhatott volna a kölcsönös vámspirál. Az új szint elfogadható a belengetett 30%-os képest, ám drámai, ha azt vesszük, hogy az előző 24 évben átlag 2% körül mozgott. A Kiel-i Világgazdasági Intézet úgy kalkulál, hogy a 15% évi 0,13%-kal veti vissza a német GDP-t.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
