Egyetlen francia államfő se fogyasztott el annyi miniszterelnököt, mint Emmanuel Macron, akitől bő nyolc év alatt hatan kapták meg kinevezésüket, négyen közülük a második elnöki ciklus 2022 májusi kezdete óta. Most jöhet a hetedik, miután a kisebbségi kormányát tavaly december 13-a óta vezető centrista Francois Bayrou elbukott.
A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés szeptember 8-án a leadott szavazatok 65 százalékával utasította el a jövő évi költségvetés júliusban bemutatott tervezetét, amelyet a kormányfő a részletes vita előtt, rendkívüli ülésen bocsátott bizalmi szavazásra. Az előre meneküléssel Bayrou sokak szerint biankó csekket akart szerezni az elkerülhetetlen szigorításokhoz, ez azonban nem sikerült. Ennek megfelelően másnap beadta lemondását, Macronnak pedig el kellett határoznia, hogyan működjön tovább legalább minimális sebességgel az államgépezet.
Emmanuel Macron
AFP / Hans Lucas / Xose Bouzas
A lehetőségek között volt az újabb előrehozott választás is, miután eltelt a kötelező egyéves várakozási idő a tavaly júliusban Macron döntése nyomán váratlanul kiírt, működésképtelen felállást hozó megméretés után. Az elnöki hivatal azonban még a hétfői szavazás estéjén közölte, hogy az államfő néhány napon belül bejelenti a lemondását kedden hivatalosan is benyújtó Bayrou utódját, vagyis egyelőre elmarad a nemzetgyűlés feloszlatása. Az új kormányfőt Macron kedd este meg is nevezte, Sébastien Lecornu védelmi miniszert nevezte ki.
A helyzet rendkívüli voltát tükrözte, hogy olyan, Franciaországban mindmáig elképzelhetetlen megoldások is szóba kerültek, mint egy szakértői kormány, ne adj’ isten, egy pártérdekek fölé emelkedő széles koalíció. Utóbbihoz az kellett volna, hogy a tavalyi választáson a baloldali Új Népfront (NFP) pártszövetséget erősítő Szocialista Párt (PS) csatlakozzon a Macront támogató centrista, illetve jobbközép erőkhöz – a PS frakcióvezetője, Boris Vallaud hajlandóságot mutatott erre a bizalmi szavazás előtti beszédében.
