Zöldenergia újratöltve: a Jedlik Ányos Program lehetőségei vállalkozások számára

A Jedlik Ányos Energetikai Program célja, hogy az energetikai láncban lévő szereplők (termelők, szolgáltatók és fogyasztók) energiarendszer kiszámíthatatlansága iránti ellenállóképességét a megújuló energiaforrások támogatásán keresztül megerősítse. A program közvetlen célcsoportjai közé tartoznak a vállalkozások (a kkv-k és a nagyvállalatok is), az energiaszolgáltatók és a távhőpiaci szereplők egyaránt.

Lehetőségek vállalkozásoknak

A Jedlik Ányos Program a vállalkozások számára elsősorban az energiatárolási kapacitások kiépítésére kínál támogatási lehetőségeket. Ugyanakkor szélesebb körű ennél: támogatja többek között a kapcsolódást a megújuló alapú energiatermeléshez, a földhő és biogáz hasznosítását, valamint bizonyos esetekben az energiahatékonysági és hőtárolási fejlesztéseket is.

A program szerkezete és forráskerete

A Jedlik Ányos Program forráskerete mintegy 490 milliárd forint, amelyet több tematikus alprogramban használhatnak fel a pályázók. A teljes program legalább 11 különböző pályázatból tevődik össze. Összetétele meglehetősen diverzifikált, gyakorlatilag valamennyi piaci szereplő számára kínál „valamit”.

A program nagyobb része vissza nem térítendő támogatás, de megtalálható benne nulla százalékos kamatozású energetikai célú beruházási hitelkonstrukció is. A keretösszeg megoszlása az alábbiak szerint alakul:

Távhő modernizáció

• Távhő energiahatékonyság fejlesztése – 44 milliárd forint.
• Távhő megújuló alapra helyezése – 51 milliárd forint.

Összesen: 95 milliárd forint.

Vállalati energiahatékonyság és -tárolás

• Vállalati energiahatékonysági beruházások – 39 milliárd forint.
• Megújuló energiatárolási vállalati program – 50 milliárd forint.

Összesen: 89 milliárd forint.

Biogáz/biometán

• Biogáz és biometán beruházások – 40 milliárd forint.

Összesen: 40 milliárd forint.

Energetikai KFI

• Energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs képességre irányuló (KFI-) beruházások támogatása – 13 milliárd forint.

Összesen: 13 milliárd forint.

Geotermikus rendszerek fejlesztése

• Geotermikus fúrási kockázat csökkentése – 10 milliárd forint.
• Geotermikus alapú villamosenergia-termelés – 12 milliárd forint.
• Geotermikus beruházások hitel alap – 19 milliárd forint.

Összesen: 41 milliárd forint.

Hálózatfejlesztés

• Villamosenergiahálózat-fejlesztés – 123 milliárd forint.

Összesen: 123 milliárd forint.

Állami szektor – egészségügy

• Egészségügyi energiahatékonysági program – 89 milliárd forint.

Összesen: 89 milliárd forint.

Főbb vállalati pályázatok a Jedlik Ányos Programon belül

A program keretében megjelent vagy előkészítés alatt álló, kifejezetten vállalkozások számára releváns pályázatok az alábbiak:

• Megújuló alapú energiatermeléshez kapcsolt energiatárolás

A pályázat célja, hogy a vállalkozások saját energiatároló rendszerekkel egészíthessék ki napelemes beruházásaikat. A konstrukció 50 milliárd forintos keretösszeggel indul, amelyből 25 milliárd forintot kifejezetten kkv-k számára különítettek el. A támogatás mértéke a mikro- és kisvállalatoknál 50, a középvállalatoknál 40, nagyvállalatoknál 30 százalék. A várható támogatási összeg 10 millió és 1 milliárd forint között mozog. A felhívás megjelenése 2025 őszén várható.

• Biogáz- és biometán-előállítás támogatása (előkészítés alatt)

Ez a kiírás a biogáz- és biometán-technológiák elterjesztését célozza, a teljes ellátási láncot lefedve. A pályázat támogatja az alapanyaggyűjtéshez szükséges gépek és infrastruktúra, a fermentációs technológia és a tisztítórendszerek kiépítését.

A keretösszeg 40 milliárd forint. A konstrukció nemcsak energiatermelő vállalkozások, hanem agrár- és ipari szereplők számára is lehetőséget kínál. A társadalmi egyeztetés 2025 tavaszán zajlott le, a pályázat megjelenése őszre várható.

• Távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése (2025/MA/TÁVHŐ/01)

Ez a kiírás kifejezetten távhőszolgáltatók mint közvetlen pályázók számára érhető el. A beruházások kivitelezésében és technológiai megvalósításában ugyanakkor vállalkozások – például tervezők, kivitelezők, beszállítók – is jelentős szerepet kaphatnak alvállalkozóként. A támogatás a primer távhőinfrastruktúra — például távhővezetékek, hőközpontok — korszerűsítését szolgálja. Nem támogatott azonban semmilyen, a fogyasztói tulajdonban lévő (szekunder) távhő- és hőellátó rendszer fejlesztése.

A konstrukció 45 milliárd forintos keretösszeggel fut, az igényelhető támogatás összege minimum 20 millió forint, maximum 1,5 milliárd forint lehet. A második szakasz 2025. augusztus 1. és szeptember 25. között érhető el.

• Megújuló energián alapuló távfűtési rendszer korszerűsítése és fejlesztése (2025/MA/TÁVHŐ/02)

Ez a felhívás a távhőtermelési engedéllyel rendelkező vállalatok számára nyújt támogatást – illetve azok számára is, akik a projektzárásig megszerzik ezt az engedélyt. A cél a hőszolgáltatási rendszerek korszerűsítése, különösen olyan beruházások révén, amelyek hőszivattyúkat, geotermikus rendszereket vagy maradékhő‑hasznosítást alkalmaznak. A támogatás hőtermelő egységek telepítésére, hőtárolók kialakítására és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére is felhasználható.

A felhívás keretösszege 51 milliárd forint, az igényelhető támogatás összege minimum 200 millió forint, maximum 3,5 milliárd forint lehet. A támogatás mértéke kisvállalatoknál 65, középvállalatoknál 55, nagyvállalatoknál 45 százalék. A pályázati felület 2025. július 21-én nyílt meg, a pályázatok beadására a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2026. április 13-áig van lehetőség.

Felkészülés – azonnali teendők

Rövid távon célszerű nyomon követni a megjelenő vállalati pályázatokat, amelyek egy része már 2025 nyarán elérhetővé vált. A sikeres részvétel érdekében javasolt továbbá minél előbb megkezdeni a felkészülést. Gondolva itt

• a támogatási célterületek és feltételrendszer megismerésére,
• szakértői konzultáció igénybevételére,
• az előzetes műszaki és pénzügyi vizsgálatok (például megtérülési becslés, helyszínfelmérés) elindítására.

Azok a cégek, amelyek időben lépnek – akár a dokumentumok összeállítása vagy engedélyezési folyamatok elindítása területén –, versenyelőnyben lehetnek a pályázatok elbírálásánál.

Felkészülés – egyéb feladatok

Középtávon érdemes egy részletes, célzott projekttervet készíteni, amely illeszkedik a program prioritásaihoz. Ez a terv jellemzően tartalmazza

• a beruházás pontos célját és típusát (például energiatárolás, biogáz, távhő, energiahatékonyság),
• a megvalósítás műszaki és szabályozási feltételeit,
• a meglévő vagy tervezett infrastruktúra kiinduló állapotát és
• a beruházás hosszú távú gazdasági megalapozottságát.

Nagyobb projektek esetén a hálózati integrálhatóság (például villamosenergia- vagy távhőcsatlakozás), valamint az engedélyezési eljárás időigénye és komplexitása is kritikus tényező lehet.

Hosszabb távon a vállalat számára előnyös lehet egy integrált energiamenedzsment-stratégia kidolgozása. Ez már nemcsak a konkrét beruházás előkészítésére, hanem a fenntartható működtetésre, az energiamérleg optimalizálására és adott esetben a piaci szerepvállalás lehetőségeire is kiterjedhet (például aggregátori részvétel, szolgáltatásként hasznosított energiatárolás).

Várható előnyök a vállalkozások számára

A Jedlik Ányos Program keretében megvalósuló beruházások több területen is érdemben javíthatják a vállalati működést és versenyképességet. Ezek közé tartozik egyebek mellett:

• Fogyasztás-optimalizálás és energiamenedzsment javulása

A program által támogatott megoldások – például energiatárolás, saját termelésű megújuló energia, intelligens szabályozás – elősegítik az energiafelhasználás kiegyensúlyozását. Ez csökkenti a csúcsidőszaki terheléseket és mérsékli az energiaár-ingadozásokból eredő kockázatokat.

• Költséghatékonyság és megtakarítás

Az energiahatékonysági korszerűsítések, önfogyasztást növelő beruházások és a hálózati energiaigény csökkentése hosszú távon jelentős működésiköltség-megtakarítást eredményezhetnek, különösen magas energiaintenzitású ágazatokban.

• Fenntarthatósági célok elérése és ESG-megfelelés

A megújuló energiaforrásokra és hatékony energiagazdálkodásra épülő fejlesztések javítják a vállalat környezeti teljesítményét. Az ESG-szempontok szerinti működés egyre több ágazatban elvárás, és közvetlen előnyt jelenthet beszállítói, piaci vagy finanszírozási szempontból.

• Új üzleti és piaci lehetőségek

Bizonyos fejlesztések – például energiatárolás rendszerszintű hasznosítása vagy távhőtermelésből származó értékesítés – lehetőséget nyújtanak új bevételi modellek kialakítására. A jövőbeni szabályozási környezet (például az aggregátorpiac, a kiegyenlítő szolgáltatások) új piacokat is megnyithat, elsősorban ipari szereplők előtt.