Nyilván futhatnám a szokásos tiszteletköröket, hogy minden élet egyformán értékes, hiszen a halál eltörli a demokrata és a republikánus, a liberális és az illiberális közti különbségeket, ami kétségtelenül igaz, de bizonyos szint fölött ez nem kérdés, önök sem feltételezik rólam, hogy politikai vagy egyéb hasznot húznék bárki halálából, mint ahogy én sem feltételezem önökről, hiszen a HVG olvasói, ami azért jelent némi garanciát. Jó, hogy ezt tisztáztuk, mert csak feleslegesen foglalná a helyet lényeges dolgok elől, amelyek viszont nagyjából minden politikai gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet után előkerülnek, mondhatnám azt is, hogy van egy szociálpszichológiai minta, ami ilyenkor megjelenik, mármint természetesen bizonyos szint alatt.
Nem is olyan régen, konkrétan 2025. június 14-én egy rendőrnek öltözött merénylő (mint később kiderült, az 57 éves Vance Boelter) agyonlőtte Melissa Hortmant, Minnesota állam képviselőházának korábbi elnökét és férjét. Történetesen ők demokraták voltak, ellentétben Charlie Kirkkel, a 31 éves konzervatív politikai aktivistával, médiaszemélyiséggel, MAGA-influencerrel, aki republikánus (most nem mennék bele a részletekbe, hogy mit is jelent republikánusnak lenni 2025-ben, aki idáig elolvasta ezt az írás, vélhetőleg tisztában van vele), és pár napja szintén politikai indíttatású merénylet áldozata lett.
Nem látok különbséget a két merénylet között: meggyilkoltak valakit, mert az mást gondolt a világról, az Amerikai Egyesült Államokról, mint a gyilkos.
