Az utóbbi napokban számos fontos oroszországi ipari létesítményt – az Ilszkijben, illetve a Szentpétervárhoz közeli Kirisiben lévő olajfinomítót, a Brjanszk közelében futó 8-N csővezetéket, valamint egy Perm környéki vegyi üzemet – is ukrán támadás ért. A kijevi hadvezetés közlése szerint az ellenséges csapatok ellátásában fontos szerepet játszó létesítmények jelentős kárt szenvedtek, a permi célpont az ukrán határtól 1800 kilométerre található.
Az ismétlődő akciók azt mutatják, hogy működik Kijev taktikája, amelynek célja, hogy „kiszárítsa” az agressziót jórészt az olajexportból finanszírozó orosz költségvetést, illetve a naponta több millió liternyi üzemanyagot fogyasztó orosz hadsereget.
A legújabb statisztikák szerint az oroszországi finomítási kapacitás 17–20 százalékkal zuhant, s mivel a Kreml számára a legfontosabb cél a harcjárművek működtetése, az exportot, illetve a lakossági fogyasztást kell visszafogni. Utóbbi miatt több térségben – leginkább a Távol-Keleten, de már Moszkvában is – üzemanyaghiány alakult ki, s ahol még van elég benzin és dízel, ott jelentősen megemelkedtek az árak. Bár Ukrajna már jó ideje támadja az orosz energiahálózatot,
újdonságnak számít, hogy a hátországban lévő létesítmények sincsenek már biztonságban.
Az Ukrajnából kilőtt pilóta nélküli eszközök – drónok, rakéták és manőverező robotrepülőgépek – már az Urál mögötti területeket is elérik, Jekatyerinburg és a nehézipar egyik központjának számító Cseljabinszk is lőtávolba került.
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
