„E tanúságtétel a saját, herszoni házamból indult útjára, ahol a családomat minden figyelmeztetés nélkül hajszolták bele a borzalomba. Legelőször anyám, nővérem és nagymamám hangja égett bele a lelkembe. Később mások hangja is követte az övékét – nőké, akik menekülés közben vagy a romok árnyékában mesélték el a történetüket” – írja Inna Sevcsenko a Levél keletről című könyvének bevezetőjében. A kötet nemrég jelent meg magyarul K. Jeges Anna fordításában az Európa Könyvkiadónál.
Sevcsenko több tucat ukrán nő vallomását gyűjtötte össze, köztük ápolónők, katonák, volt hadifoglyok beszámolóit arról, mi történt, mi történik velük a háborúban.
Az ukrán születésű, de már több mint egy évtizede Franciaországban élő szerző az orosz invázió első napjától, 2022. február 24-étől kezdve gyűjtötte „az erőszak által összetört életek apró szilánkjait”.
A könyv egyszerre dokumentumregény és fikció. Fikció, mert a főszereplő, a kislányát egyedül nevelő herszoni ápolónő alakja kitalált, de az általa elmondottak mind megestek azokkal a nőkkel, akik megosztották történeteiket Sevcsenkóval. Így egyetlen lírai vallomásban olvasható megannyi ukrán nő sorsának alakulása az elmúlt években. A könyv a háború első napjaitól indul, amikor még sokan nem akarták vagy nem tudták elhinni, hogy mindez valóban bekövetkezhet. A szerző bemutatja, hogyan élték át Herszon lakói a város ostromát, az élelmiszerhiányt, majd az oroszok bevonulását.
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
