Hadilábon a történelemmel: Orbán Viktor és a magyar Hulk

A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?

A magyarok sorsáról csak a magyarok dönthetnek. Ez az állítás egy demokráciában magától értetődő alapigazság, hiszen mi vagyunk azok, akik négyévente bevonulunk a szavazófülkékbe és döntünk a jövőnkről. Ez csak rajtunk múlik, senki máson. Nem volt ez azonban mindig így, még ha a nemzeti ünnepeken Orbán Viktor időről időre, különösen akkor, ha választások előtt áll, vagy ha valami miatt veszélyben érzi a hatalmát, ezt próbálja elhitetni velünk, és meg is alkotja ehhez a magyar Hulkot.

Orbán Viktor és Hulk egy posztban:

A hétköznapokban a miniszterelnök is reálisabban látja Magyarország helyét a világban, utalt is rá nem egyszer, hogy a globális, vagy akár csak az európai folyamatok nagyobb hullámokat is képesek vetni a magyar gátaknál. Ilyenkor jönne jól néhány szövetséges, mert ezek hiányában marad a brüsszeli csúcstalálkozó kávépultjánál a magányos ácsorgás.

A nemzeti ünnepeinken elmondott beszédeiben azonban Orbán rendre szeret a magyar történelem sajátosan értelmezett példáiból merítve a szövetségek fontossága helyett inkább arról beszélni, hogy a magyarok miként zavarták már haza a korábbi elnyomóikat. Ezt a legegyértelműbben a 2018-as március 15-i beszédében mondta ki a kormányfő:

„Végül csak hazaküldtük a szultánt a janicsárjaival, a Habsburg császárt a labancaival, a szovjeteket az elvtársaikkal, és most hazaküldjük Gyuri bácsit is a hálózatával egyetemben.”

„Azóta talán megtanulták, hogy a magyarok a birodalmi szándékokat messziről kiszagolják, és a helytartókat előbb-utóbb elzavarják” – erősített rá fél év múlva az október 23-i megemlékezésében.

„Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga. Hiába volt az ellenség hatalmas, mi nem futottunk el, és most sem fogunk meghátrálni, mert tudjuk, hogy együtt fogjuk végigcsinálni” – jött némi indokolt kihagyás után 2021. október 23-án a folytatás.

„Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt. Mi vagyunk, akikbe beletörik a fog és a bicska, és beleszorul a fejsze is. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, ’56-ban meglékeltük a világkommunizmust, és ’89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Sztambulban, Berlinben, Moszkvában és Bécsben is rájöttek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket” – dörögte Orbán Viktor 2024. március 15-én.

„Innen már elkotródott a helytartótanács, kimentek a szovjetek, hazahurcolkodott az IMF, eloldalogtak a migrációpárti brüsszeliek. Egyik sem bírt lenyelni bennünket. Megakadtunk a torkukon, és még nekik kellett örülniük, hogy nagyobb baj nélkül megúszták” – hangzott a régi sláger legújabb változata 2025. október 23-án.

https://hvg.hu/360/20251028_hvg-kampany-elemzes-magyar-peter-orban-viktor-orszagjaras-harc-a-falvakert

A valóság ugyanakkor az, hogy azokban a folyamatokban, amelyek végül az oszmán uralom felszámolásában, a Habsburg-birodalom megszűnésében, illetve a Szovjetunió összeomlásában csúcsosodtak ki, a magyarság nem vitt meghatározó szerepet, hiszen ezek a lehetőségeinken túlmutató nagyságúak voltak. De nézzük is meg ezeket egyenként.

Hozzászólások