Jönnek a hidrodespoták: Kína az évszázad beruházásához hegyeket és falvakat töröl el a föld színéről

Az emberiség történetében a legnagyobbak közé tartozó földmunkálatokkal épülő hatalmas tibeti duzzasztórendszert Kína a zöldenergia-termelés sarokkövének tekinti, egyben veszélyes stratégiai fegyverré alakítja a vízkészletek ellenőrzését Dél-Ázsiában.

Várhatóan évi 300 millió megawattóra áram termelésére lesz képes a 167 milliárd dollárba kerülő, a kínai fennhatóság alatt lévő Tibetben épülő, s a tervek szerint a következő évtizedben elkészülő víz-erőműrendszer. „Az évszázad beruházása” – mondta róla Li Csiang kínai kormányfő az építés megkezdésének júniusi bejelentésekor. A megaerőmű a Jarlung Cangpo folyó alsó szakaszán, a Tibeti-fennsíkon épül fel, ahol a folyó kétezer métert zuhan egy 50 kilométeres szakaszon.

Fenntartható fejlődés 2026
A cikk a Fenntartható fejlődés 2026 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.

Az erőmű energiatermelése a kínai fogyasztás 4 százalékát lesz képes fedezni. Az eddigi legnagyobb vízi erőmű, a szintén kínai Három-szurdok-gát ennek bő ötödébe került, és kevesebb mint harmadannyi energiát termel. Az új beruházás során több helyen, egyenként 20-20 kilométeres szakaszokon átvágják a Namcsa Barva hegyet, ahol a Jarlung Cangpo U-kanyart tesz, hogy eltereljék a folyó vizét. A projekt része Hszi Csin-ping kínai államfő-pártfőtitkár azon politikájának, hogy „az áramot hozzuk nyugatról keletre”.

Hozzászólások