Lát reményt az ukrán győzelemre a Frankfurter Allgemeine Zeitung berlini tudósítója, ha Európa hajlandó érdemben segíteni Kijevnek. Konrad Schuller azt gondolja, hogy a két, szemben álló hadsereg egyenértékű, vagyis a siker a gazdasági erőn múlik, és itt lehet döntő az EU közbelépése.
Szerinte a viszály sorsa két helyen dől el: Brüsszelben, ahol Friedrich Merz kancellár jóváhagyta, hogy az EU pénzzel támogassa az ukránokat, illetve a Donyec-medencében, Pokrovszknál, amelyet az oroszok 17 hónapja próbálnak bevenni. Hadseregük példátlanul brutális, idáig már félmillió embert vesztett azon a frontszakaszon. Az áldozatok száma összesen már meghaladja az 1,2 milliót, vagyis több, mint az egész 2. világháborúban.
Ezzel együtt csupán 28 kilométert tudtak előrenyomulni tavaly július óta. De úgy néz ki, hogy az egész viszály kimenetele attól függ, melyik félnek van több tartaléka. Az esélyek azonban csak látszatra szólnak az agresszor mellett, mert a szankciók miatt csökkennek a bevételek, elakadt a növekedés, emelkednek az adók.
Már nem igaz, hogy a hazai közvélemény nem érzékeli a háborút. Ha Vlagyimir Putyin orosz államfő mégis folytatja, azt kockáztatja, hogy maga ellen fordítja Szentpétervár és Moszkva lakóit. Ugyanakkor a másik oldal rendkívül ötletes, amikor új harceszközöket kell kifejleszteni. Csak éppen a legzseniálisabb találmány sem segít, ha nincs pénz a tömeggyártásra.
Pont itt lép be a képbe Európa, amelynek már dereng, hogy nagyhatalmak játékszere lehet, ha Putyin szabad utat kap Ukrajnában a nyugat felé. Ezért a földrész a hátország lehet, amely segíthet megtörni az orosz pusztítási vágyat. A gazdasági ereje megvan hozzá.
