JÚLIUS 1. – Új készpénzszabályok
Míg a világ fejlettebb régiói az elektronikus fizetést preferálják, Magyarországon alaptörvénybe iktatott jog lett a készpénzhasználat, ugyanolyan, mint a tulajdonhoz vagy az örökléshez fűződő jog. A háztartások hétezermilliárd forintnyi készpénzt tartanak, ami körülbelül a 60 százaléka az itthoni bankbetéteiknek. Az új szabályok felmentést adnak a Revolut típusú, határon átnyúló szolgáltatóknak és online áruházaknak, az online szolgáltatási szerződést kötőknek (streaming) és az automatizált üzleteknek.
2025 krónikája
Az év legfontosabb hazai és külföldi eseményeit összefoglaló sorozatunk cikkeit itt találják.
A kormány kötelezővé tette, hogy minden településen legyen minimum egy ATM (2025 végéig a legalább ezerfős, 2026 végéig az 500 fősnél népesebb, később pedig már minden településen ezt meg kell valósítani). Jövőre pedig az eddigi havi 150 ezer helyett már 300 ezer forint készpénzt lehet felvenni költségmentesen a pénzautomatákból. Az ezer új masina csaknem felének kihelyezésére kötelezett OTP – amelynek idén májustól Csányi Sándor elnök fia, Péter a vezérigazgatója – néhány más bankkal közösen alkotmányjogi panaszt terjesztett be a kistelepüléseken veszteséget hozó ATM-telepítési kötelezettség ellen.
Sokan a kiberbűnözők térnyerése miatt ragaszkodnak a készpénzhez. Az MBH több száz ügyfelét ért tavaszi támadássorozat után a jegybank „öt csapás” néven új szabályokat hozott az elektronikus pénzforgalom biztonságáért, beleértve a bankok fokozott kárviselési kötelezettségét. Az MBH azzal igyekszik javítani a reputációját, hogy november végén 126 milliárd forint értékű, hétszázaléknyi saját részvényét diszkonttal felkínálta a lakosságnak.
A kormány készpénzes intézkedései ellen a Bankszövetség is tiltakozott, mert azok kedveznek a feketegazdaságnak, a pénzmosásnak. Károsnak tartja a kivezetni ígért banki extraprofitadó duplájára emelését is, ami így 2026-ban 370 milliárd forint lesz. A kormány arra hivatkozik, hogy sokallja a bankszektor 1500 milliárd forint feletti éves, adózás előtti eredményét.
JÚLIUS 7. – Kutatóintézetek elcsatolása
Az ELTE szenátusa megszavazta, hogy a kutatóintézetek központi hálózatából, a Hun-Renből hozzá csatolják a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontokat. A kezdeményezés az ELTE kinevezett, még hivatalban nem lévő rektorától, Darázs Lénárdtól származott, de valószínűleg a kormány döntése volt. Egyesek szerint ez volt a kisebbik rossz, mert olyan elképzelés is volt, hogy különböző intézmények között osszák el az intézeteket. A cél az volt, hogy a tudományra fordított szűkülő források a kormány által fontosabbnak tartott természettudományos kutatásokra álljanak rendelkezésre.
A Hun-Ren a szétválás után kapott is 12 milliárd forintot béremelésre, ebből az elcsatolt intézetek kutatói már nem részesültek. A Hun-Ren irányító testülete megszavazta, hogy az intézetek „egységes szerkezetben, teljes személyi és intézeti állománnyal” kerüljenek át az ELTE-hez, de a testület három tagja lemondott. Az érintett kutatók mintegy 90 százaléka elutasította a fúziót az ELTE-vel. A Hun-Ren elődje az MTA intézethálózata volt.
